|
|
|
| Előadó: | Sajt |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tran Thanh Diem Quynh |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tavasz van, a mumusok rég eltûntek
felébredtek az utcák
Gyere elõ, nincs már mitõl félned
álmaikat aludják
A rettegett sötétségbe burkolózó lények
Ne gondolj soha rájuk, eresszed szélnek
Nyakadra kösd fel a napsugárból font sáladat
Hallgasd a levélzenét és ízleld a mámorító pillanat
Ízét nem felejted, ne áljon köddé
Csak hagyj ott mindent félbe, s ne kérdezd többé:
refr:
Mért nemjön össze az életünk?
Mért kell hogy mindent megértsünk?
Másoknak mért jó ahogy van?
S mi meg csak szenvedünk
Mért nem jön össze az életünk?
A világforgásban szédülünk
Mégis mindig van egy hely
Ahol csak lenni kell
Ha túl sokat gondolkodsz az butít
inkabb gyere ki a napra
Kapd fel a gitárt és játssz velem
hangolódj egy dalra
Amely egy ifjú rátalál mi otthonát jelenti
De ott kell hagynia, ezt õ is érzi
Mezítláb gázolj bele a fûbe, érezd a harmatot
Feküdj le, s a nappal farkas szemet nézzél, s mondhatod
Hogy te fogsz nyerni, ebben hiszel
Mert új korszak jön, s már nem érdekel
refr
refr2:
Mért nem jön össze az életünk?
Mért kell hogy mindent elhiggyünk?
Csak a boldogtalan emlékszik már
a régi boldogságra
Mért nem jön össze az életünk?
Mért nem jön el a hercegünk?
Ne kérdezz, csak élvezd
az édes dallamot.
A Most így a jó című slágerével elért sikereket követően Tarány Tamás nem állt meg, és a korábban megjelent kislemezek után egy személyes hangvételű videóklippel örvendeztette meg rajongóit, amely az Én ott leszek című dalhoz készült.
„Az Én ott leszek egy komplex dal. Mindenkinek mást jelent, így mindenki találhat benne neki való igazságot. Azonban egy pontban összeérnek ezek az igazságok, mégpedig abban, hogy mindennek van vége.
És ott a világ végén állva van egy pillanat, amikor veszel egy mély levegőt, és akkor látod meg mindennek az értelmét. Legyen az egy kapcsolat vége, egy időszak vége, egy covidtól megfeneklett világ, vagy akár egy szép hosszú és tartalmas élet vége.
Különbözőek, de egy pontban mégis összeérnek. És mi az ami mindig ott lesz? A vigasz.
- Ezek mellett a gondolatok mellett született meg ez a dal. Számomra személyes és mégis mindenkié.
A klippel együtt pedig egyfajta megemlékezéssé vált a nagyapám előtt, aki nagyon sokat hajózott életének fiatal éveiben, tengeren, mint matróz, a Dunán pedig már kapitányként egy ideig.
Ezzel a klippel szerettünk volna neki, valamint néhai Farbinger Tamásnak tisztelegni, aki több mint három évtizeden át járta a világot különböző, magyar lobogó alatt futó hajókon, és egyike volt azoknak, akik szolgáltak az utolsó magyar tengerjáró, a Radnóti utolsó útján is. Az ő saját kezűleg készített világítótornyánál és a mellette található különleges, emlékekkel teli házában forgott a klip egy része.”
Fotó: Tarány Tamás
