


| Előadó: | L'art pour l'art |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Laár András Pethő Th. Zsolt Laár András Pethő Zsolt Th |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ami ma történik velem,
Egy kicsit gyanús már nekem, ha figyelem.
Reggel az első cigi után
Kigyulladt rajtam az új pizsamám,
Aztán később már a buszon
Egy madárpók utazott a vállamon.
Azt hiszem, hogy ez nem az én napom,
Kicsit furcsa a hangulatom.
Azért mégis reménykedem,
Valahogy csak talán átvészelem.
Azt hiszem, hogy ez nem az én napom,
Hideg futkos a hátamon.
Azért mégis reménykedem,
Nagyobb mázlim is lesz nekem.
Mikor a vaskerítésre zuhantam,
Jobb lett volna ott még alattam egy paplan.
Szerencsére időben érkezett
A mentő, de későn fékezett.
Nyomaim a csatornába vezettek,
Odalentről integettem ezeknek.
Azt hiszem, hogy ez nem az én napom,
Mostantól másképp folytatom.
Csak maradt volna benn a székletem,
Jobban néznék ki azt hiszem.
Nem az én napom ez szerintem,
Csatornában ülök egy heringen,
Azért mégis reménykedem,
Nagyobb mázlim is lesz nekem.
Azt hiszem, hogy ez nem az én napom,
Valami rágcsál a lábamon.
Ráadásul a mai ebéd
Kelkáposzta főzelék.
Nem az én napom ez szerintem,
Kifejezni nehéz a zenében.
Pláne, ha a szöveget is elszúrom,
És a szavak túlszaporítása miatt nem stimmel a dalom.
Azt hiszem, hogy ez nem az én napom,
Influenzás lett a karvalyom.
A talpam leégett a napon,
Hát ez nem az én napom.
Azt hiszem, hogy ez nem az én napom,
Szerintem elromlott a mikrofon.
Jobb lesz, ha most már befejezem,
Mert berekedt a hangom is teljesen.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.