|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Alias Pityinger fiúk |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 3:35 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Pityinger Péter |
|
Pityinger László (Dopeman) Pityinger Péter (Kicsi Dope) |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
Az uccákon az ember az embernek farkasa
Az uccákon a becsület az ó divatú téma
Az uccákon téged nem vesznek semmibe
Ha nincs annyi pénzed mint a Bárándy rezsije
De ha tudják rólad hogy tele van a zsebed
Az uccákon jobb lesz ha tisztelik a neved
És az uccákon tesóm azt félelembe mérik
Mert odakint a szeretet már régóta nem dívik
Az uccákon a halált vénába szúrják
És a pesti éjszakát földúlják a bandák
Akik marakodnak azon a kevéske pénzen
Amit az öreg maffiozók még nem nyeltek be régen
Ref.: Ott lenn az uccán csak annak van aki harcol
Csak annak lesz aki gyilkol és rabol
Nem vérez, érez , de végez
Lenn az uccán nem becsülik meg a jókat
Csak annak a hazug szónak
Hisznek amivel ezrek lettek
félrevezetve
Lenn az uccán
Az uccákon a palik hullanak mint a legyek
Nem boxolnak ma már hanem késeket vesznek
Elő mikor úgy van hogy gondjuk adódik
Vagy lövöldöznek és ezzel végleg megoldódik
A probléma és aztán mehetnek a sittre
Ahol megtörnek mint annak a prostinak a kedve
Akin átmentek vagy öten és elvették a pénzét
Az uccákon még a fakabát is betép
Ahelyett hogy szolgálna és védene minket
Inkább előszeretettel veszi el a pénzed
Mert tudja hogy úgysem tehetsz te semmit
Minthogy fejet hajtasz és megtömöd a zsebét
Ref.
Már mondtam hogy az uccákon betonból van a dzsungel
Ahány fajta állat annyi féle ember
Mozog az uccákon itt minden megtalálható
Csúszó-mászó, parazita, ragadozó
Az uccákon manapság mindenki gengszter
De linkre feszítenek mert a többségük vamzer
Aki az első hangosabb szíréna szóra
Már az ügyésznek kokettál és a vádalkura
Adja a fejét ami őszintén szólva szemét dolog
Főleg ha tudod hogy a spanod akit eladtál
Mint ahogy engem is a Tyson évekig nem lát
Majd semmit a rácsokon kívül
És ez a szitu nem valami vidám
De hát ki lepődik meg ezen a kibaszott drámán
Hiszen az uccákon az ma hétköznapi eset
Hogy a Liszt Ferenc téren koldul egy gyerek
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
