|
|
|
Uj Krisztus jött. De oly közel ma még,
Hogy fel sem éri ez a nemzedék.
S nem sugja szent érzések percein:
Lenin! Lenin!
Ember ő is, megcsúfolt, szenvedő,
Kivert, száműzött örök megvető,
Felnőtt milliók omló könnyein…
Lenin! Lenin!
Torka itta a nyomor italát,
Ajka dalolta a szolgák dalát,
Szive vérzett gyötrő reményein—
Lenin! Lenin!
S mikor az átok már az égig ért
S bitangjába szüretelték a vért,
Szólt: ne legyen több vér s fekete szin…
Lenin! Lenin!
A vizekből, a légből, a föld alól,
Ahol csak gyilkos fegyver szava szól,
Jertek megkínzott, bús testvérei…
Lenin! Lenin!
A császároknak dörgőn állj-t kiált,
Elparancsolja a bitor halált,
Tárt karral várt viharok vészein
Lenin! Lenin!
S meglátta egymást minden szenvedő,
Szülő, gyermek, testvér és szerető,
Végigsuhan a népek szívein:
Lenin! Lenin!
Termő lombbá lettek a fegyverek,
Testvérekké lettek az emberek,
Karácsony volt épp a föld térein…
Lenin! Lenin!
Segíts Te is egy kitöltéssel!
