Árral szemben

Boldog gyermeknek szültek a világra, hogy késõbb mi lesz, azt a fene se’ látja
Nem kérdezték ki vagy, honnan jöttél, belöktek a sorba, ez van gyerek, tessék!
Korlátoztak, kaptál sokat szépen, kezdõdött a sulival, nem is volt ez régen,
Más voltál, mint a többi normál gyerek, de kezedben a papír, és elõtted az élet!

Ref.: Hogy mi ebben a jó: mégis embernek érzed magad!
Te vagy az az ember, aki árral szemben halad.

Aztán ráébredsz majd lassan, szépen te is gyorsan, hogy rohadt ez az egész, nem jó, ahogy így van,
Elveszik a tudásod, a munkád szinte ingyért, gürizhetsz a melóban nevetséges bérért!
Mert érted a miértet, és átlátod a dolgot, hiszed és teszed, a változást, a harcot,
Megõszül a hajad, barázdás lesz arcod, eltemetnek végül, mert ez lett a te sorsod…
Ref.: Hogy mi ebben a jó: mégis embernek érzed magad!
Te vagy az az ember, aki árral szemben halad.
Egy dal arról, hogy az ember egész élete során tanul, tanítják, de ráébred, hogy nem feltétlenül jó az, amit elé raknak, leszuri az általa fontosnak tartott dolgokat és megpróbálja saját életét saját értékrendje szerint élni, amiért a „normális” világban folytonosan árral szemben tud csak haladni.

Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében

A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.

A dalt élőben február 5-én, az Akvárium klubban hallhatja majd a közönség. KATT IDE!

A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.

A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”