|
|
|
| Előadó: | Sakk /musical/ |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tim Rice |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bíró:
Két hete újabb lehetőséget kaptak,
hogy véget vessenek a döntetlen állásnak.
A tegnapi játszma votl a hatodik.
Ha a függő játszma mai folytatása
sem hoz döntést, a mérkőzés eredményét töröljük.
A Szövetség új versenyt ír ki, új feltételekkel.
TV-riporter:
Ma Bangkokra figyel a sakkvilág. Szergejevszkij, a szellem sportjának lángoló lelkű poétája erejét vesztve küszködik hetek, sőt hónapok óta Viiganddal, az új szovjet sakkozógéppel.
Sokan már eltemették a bajnokot.
Függőben maradt játszmájuk tegnap ugyan alaposan megizzasztotta, mert ellenfele egy régi, többször bevált megnyitását vetette be megint, de ezúttal a világbajnoknak sikerült valami új variációval meglepni a trónkövetelőt. Persze ma még mindenkit érhetnek meglepetések.
Jan Topovszki, CNN, Bangkok.
Molokov:
Nincsen félnivalónk, bajnokunk hűséges, szerény...
Nem fog lelépni majd, nekünk fog győzni itt ma még...
Lojális, hűséges - bőséges jutalomért...
Walter:
Lám, mi megegyeztünk,
így ez az egyezség erő...
Nem fog csalódni majd...
Walter:
Viigand lesz most itt a nyerő...
Bajnokunk tudja,
hogy neki most veszteni kell...
Molokov:
Régi tapasztalat, önök sem repesnek azért,
ha egy szabadsághős így szerez magának babért...
Némi kis ajándék - s félrelök minden erényt...
Florence:
Vajon maradt-e még valami szívének helyén...
Vagy csak önmaga áll, s glória fénylik a fején...?
Engem meg magamrahagyna kétségeimmel...
Kórus:
Ötvenhatos ősz... Budapest ma felkel...
Ötvenhatos ősz... Budapest ma harcol...
Ötvenhatos ősz... Budapestnek vége...
Halottainkat eltemetjük végre...
Anatolij:
Ha az ember egyszer már a csúcsra ér
és tudja jól, hogy mennyit ér...
Nem adja fel oly könnyen már...
Mert ez túl nagy ár...
Most majd minden, ami volt az életem
megméretik egy mérlegen...
Azt hiszitek tán, hogy összetörtem,
kettészakadt már a gyönge lelkem,
s nem bírom a magánélet súlyos terhét...?!
Azt hiszitek tán, hogy megtörhettek,
s feladom a nagy, a végső meccset,
s megtagadom hitem minden fontos elvét...?!
Szvetlana:
Mondd csak, milyen az érzés,
hogy újra, megint belénk tiporsz, kérdés,
hogy mi a fenét akarsz?
Azt, hogy összevakarsz
még egy plecsnit,
talán ez a fontos, lám egyszer,
már odadobtál minket úgyis, vedd el, mi maradt bennem, legyen lelkem inkább sivár,
hisz azt sejted, mi vár ránk!
Minden szavad kés, mit belém mártasz...
Elhagytalak és most ezért bántasz...
Hidd el, tudom, hogy mit teszek, addig várhatsz!
Azt hiszem, hogy most félek,
hogy eddig rosszul ismertelek téged,
hogy sosem voltam fontos...
Hiszen neked pontos matematikai képlet
csakis az élet!
És mellékesnek tartasz engem tényleg.
A humanista elvek mögött nincsen ember,
nem állsz ki az elvekért!
Anatolij:
Minden szavad kés, mit belém mártasz...
Kétségbeesés, most ezért bántasz...
Hidd el, tudom, hogy mit teszek, addig várhatsz!
Kórus+Florence+Szvetlana:
Felállítja még a saját szobrát,
ha ez nem elég, babért is dob rá,
szüksége van hozzá némi hozsannára!
Szvetlana+Florence:
Olyan, mint egy hős, egy mártír!
Az ember szíve szinte sajog, már sír!
Hisz olyan sokba került, amíg ez sikerült, keserű a babér!
Sajnálunk is ezért így, hát színezd ki az áldozatot inkább!
És rakjál terítékre vért és verítéket,
így leszel majd igaz hős!
Feláldoztad lám az életedet, nappalokat, sőt, az éjjeleket!
Szegény zseni, ugye nehéz ez az élet?!
Úgy fáj, hogy nem értesz már...!
Szvetlana:
Nagyon is megértelek,
most ismerlek meg
csak igazán!
Már csak a gyűlöleted él...!
Neked csupán egy lecserélhető kis
bábu voltam én...
Te gyűlölted a sikereim,
sosem értettél...
Hazudsz!
Soha!
Hazudsz!
Soha!
Szvetlana+Florence:
Hazudsz!
Soha!
Hazudsz!
Soha! Soha!
Hárman együtt:
Minden szavad kés, mit belém mártasz,
Szerettelek én, most ezért bántasz...
Eltűnök most, ne félj,
többé nem is láthatsz!
Van-e valaki itt még, ki tán megért...?
Ki bennem még megbízik azért?
És nem fáj neki tán minden álmom...?
Matt!
Bíró:
Kihirdetem: a verseny győztese
Anatolij Szergejevszkij - világbajnok.
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
