|
|
|
Búcsú egy angyaltól
Egy állomáson állok, kezemben hatalmas bőrőnd,
a döntés végleges, szívemből nem csinálok börtönt. NEM
A síp megszólal, hangja messze száll a szélbe',
a vonat elindult, a búcsú hangja lép be.
Könnybelábadt szemmel, vérző szívvel könnyem íze számba,
hogy könnyebb legyen felejtenem nem nézek hátra.
Az ajtó kulcsra zárva, még ezt érzem a mába,
tudom, megfutamodtam, ám nem vagyok gyáva.
Látod az önzőségem felülmúlt most minden határt,
így viszont hallgatnod kell Stigma búcsú dalát.
Mert az érzelmektől nem hittem volna hogy fogok félni,
a saját érdekemben SOS-be közre kellett lépni.
Azért,hogy szívembe ne is tápláljak reményt,
ha kaphatnék se kérnék tőle utolsó esélyt.
A döntést amit hoztam én azt büszkeséggel vállalom,
ám ellenem a szánalom a legkeményebb ártalom.
Jött egy érzés melyet oly sokáig el se hittem,
ám megcsapott a mámor és ezt már komolyra vettem.
Úgy érzem jól tettem, megkellett mondani,
hibás döntés lett volna az érzelmeket elfojtani.
Élni és halni tőled szerelmet kapni,
tisztában voltam azzal, hogy te nem tudnál adni.
refrén:
Egy angyalt elhagytam,pedig nem akartam,
a szálakat köztünk,elvágtam egy karddal.
A józanész nyert,a barátság vesztett,
mert szívemben a szeretet, szerelmet ébresztett.
Egy angyalt elhagytam,pedig nem akartam,
a szálakat köztünk,elvágtam egy karddal.
A józanész nyert,a barátság vesztett,
mert szívemben a szeretet, szerelmet ébresztett.
Az idő eljött,közös perceinknek vége,
úgy omlott szét mint egy kártyavár a szélbe'.
A szerelmet nem hagytam hogy kinyíljon mint egy rózsa,
mert akit szerettem volna, nem gondozhatja.
Hogy visszanőni ne tudjon gyökerestől kitéptem,
biztosra mentem,köré betonvárat építettem.
A jövőt látom fényt és vizet nem kapnak,
így az idő múlásával majd a szirmok elhervadnak.
Csak azt tettem amit a józanész diktál,
a lelkem,birodalmam mostantól előtted csukva áll.
Ezt fogadd el,mert azt szeretném hogy te boldog legyél,
mert a vidámság benned az egyik legvonzóbb erény.
De ha néha a falaid közt eltörne a mécses,
vedd elő a hangom,hiszen a rappem szenvedélyes.
A töltény éles az igaz szerelem két személyes,
bár ez a kapcsolat többre aligha képes.
Így választanom kellett barátság és viszlát között,
de nem tudnék úrrá lenni úgyse az érzelmek fölött.
Ezért a drasztikusabb választáshoz folyamodtam én,
de hidd el,jobb így mert a vég,egyben egy kezdemény.
A helyzet lévén, tőled csak azt kérném ,
a kapcsolatunk benned úgy maradjon meg mint élmény.
A közös utunk végén,az emlék egy cd-n,
mert voltak szép napok Stigmával kint a város szélén.
refrén:
Egy angyalt elhagytam,pedig nem akartam,
a szálakat köztünk,elvágtam egy karddal.
A józanész nyert,a barátság vesztett,
mert szívemben a szeretet szerelmet ébresztett.
Egy angyalt elhagytam,pedig nem akartam,
a szálakat köztünk,elvágtam egy karddal.
A józanész nyert,a barátság vesztett,
mert szívemben a szeretet szerelmet ébresztett.
/mert szívemben a szeretet szerelmet ébresztett.../
Zene és tánc
Zene és tánc
Massimo Mercelli és az Anima Musicae Kamarazenekar hangversenye
(január 28., szombat, 19:00 – Óbudai Társaskör)
Szenvedélyes dallamok, pezsgő ritmusok, mediterrán temperamentum: mindez az Anima Musicae Kamarazenekar és Massimo Mercelli január 28-i koncertjén az Óbudai Társaskörben.
Az eredeti koncepciótól nem eltérve, ezúttal is 20.századi különlegességek csendülnek fel a Capriccioso-bérlet következő állomásán, olasz és argentin szerzők műveiből válogatva.
Massimo Mercelli neve ismerős lehet a hazai közönség számára, hiszen az olasz fuvolavirtuóz 2018-ban az együttes vendégszólistájaként fellépett már az Óbudai Társaskör színpadán. Lehengerlő játéka olyan világhírű zeneszerzőket is megihletett, mint Krzysztof Penderecki, Philip Glass, Ennio Morricone, vagy Giovanni Sollima, akinek egyik műve el is hangzik a koncerten.
Kamarazenészként és szólistaként a világ számos pontján fellépett már, többek között a New York-i Carnegie Hallban, a Moszkvai Konzervatóriumban, a Szentpétervári Filharmóniában, az Amszterdami Concertgebouwban és a Salzburgi Mozartban. A komolyzenei élet legjelentősebb művészeivel és együtteseivel dolgozhatott együtt, mint például Gidon Kremerrel, Jurij Bashmettel, a Berlini Filharmonikusokkal, vagy a Moszkvai Kamarazenekarral.
A január 28-i koncertet különös kettősség hatja át
A modern, 20.századi hangzásvilág mellett a tánc kerül a középpontba. A hangverseny Respighi: Régi dalok és táncok című kompozíciójával kezdődik, mely egyfajta visszatekintést enged az antik korokba, izgalmas időutazásra hívja a hallgatóságot. Az ezt követő mű a ma is aktívan munkálkodó zeneszerző, Giovanni Sollima tollából származik, akinek Contrafactus című darabjában hallhatják előszőr Massimo Mercellit az Anima Musicae kíséretében.
A koncert második feléhez közeledve az olasz zeneszerzők után az argentin komponistáké lesz a főszerep: a szünet előtt Astor Piazzolla egyik leghíresebb műve, A tangó története hangzik el, Ivan Nardelli átiratában. A négy tételes művel a szerző már önmagában kivívta volna magának a ,,tangó királya” címet, de a koncert végén is hallhatóak lesznek a jellegzetes dallamok, és összetéveszthetetlen ritmusok, melyekkel világhírre tett szert. Piazzolla művei között egy másik, talán kevésbé ismert argentin szerző is helyet kapott: Alberto Ginastera, akinek 1965-ben keletkezett Concertoját adja elő az Anima Musicae Kamarazenekar. A koncertet három rövidebb, méltán népszerű Piazzolla mű zárja: a Fuga y misterio, az Oblivion és a Libertango, Ott Rezső átiratában.
A Capriccioso-bérlet második hangversenyén ezúttal is egy világhírű művészt hoz el az Anima Musicae Kamarazenekar az Óbudai Társaskör színpadára, akivel együtt megelevenítik a zene és a tánc különös kapcsolatát.
A. Piazzolla: Fuga y misterio (Ott Rezső átirata) az Anima Musicae Kamarazenekar előadásában.
A koncert az Olasz Kultúrintézet támogatásával valósul meg.
