In the darkest tunnel, it's nice to see a light,
Not just a headlight,
Like the one that's heading right for me.
It would be nice if things could turn out right,
Turn out right yeah,
Don't think I'll ever see the day.
I must have done something wrong,
Or maybe pissed off God.
I think of Chinese food when I think of life,
That's sweet and sour,
My life is sweet as saccharine.
You know 3 week old milk and grapes are not,
Not the same, No,
I am the one Johnny Carcinogen.
I must have fucked with some witch,
In turn she cursed me, cursed my life.
At the end of the longest line,
That's where I will always be,
If you need to find me, just go to,
The end of the longest line.
But officer that was a yellow light,
The light was red, son,
Insubordination, reckless driving,
I must be wrong, this can't be right,
I don't belong, this world is much to dangerous,
For someone lacking luck, like me.
At the end of the longest line,
That's where I will always be,
If you need to find me, just go to,
The end of the longest line.
At the end of the longest line,
That's where I will always be,
At the end of the longest, line.
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
