


| Előadó: | Utazás (Rockopera) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rockopera |
| Címkék: | Keressük! |

(Kapitány):
Jöjjenek mind, gyerünk, a csomagot is hozzák.
(Avron):
Ezt nem tehetik.
(Kapitány):
Rövid út lesz, kibírják.
(Cotteril):
Előbb árulják el, hová hurcolnak minket?
(Szurov):
A nagy riporter valami rosszat sejt.
Úgy látom ön most is a legrosszabbra számít.
(Rheinalder):
Ön gyermekeket, védtelen asszonyokat rémít.
(Szurov):
A férfiakról, a hősökről nem is szólván.
Induljunk már, az úti cél a határ.
(Frau Kretschmer):
Ez azt jelenti, hogy...
(Robi):
Átmehetünk végre együtt mind.
(Kapitány):
Mindenki, téged kivéve,
te visszamész Budapestre.
(Robi):
De hát én...
(Kapitány):
Te magyar vagy, te itt maradsz.
(Robi):
Baby megkereslek.
(Szurov):
Induljon, mire vár kérem.
(Lady Ashton):
Én nem mehetek.
(Frau Kretschmer):
Jöjjön, kedvesem.
(Lady Ashton):
Nekem maradnom kell.
(Szurov):
Ha nem megy, senki sem megy.
(Éva):
Öreg, szegény, hogy elintéztek.
(Öreg felkelő):
Ebben ők mesterek.
(Éva):
A tanár úr?
(Öreg felkelő):
Hallottam a hídhoz viszik, félek, baj lehet.
Kitoloncolják, vagy ne adj isten...
(Éva):
Indulok, oda megyek.
(Öreg felkelő):
Én is jövök.
(Éva):
Jártányi erőd sincs már.
Maradj itt.
Mennem kell.
Késő lesz.
Öreg, az isten megáld.
(Öreg felkelő):
Egyedül akarsz ezek ellen?
Nem lehet, nincs tovább.
A halálba rohansz bolond gyerek,
teremtőm vigyázz rá!
De talán a halál is jobb, mint a bujdosás.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala