|
|
|
| Előadó: | Anna Karenina (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
(Betsy):
Nem, Vronszkíj! Lehetetlent kér!
Anna többé nem jöhet a társaságba!
Maga persze mindig szívesen látott vendég...
(Vronszkíj):
Betsy, ha most elutasít,
a mi barátságunk is véget ér...
(Betsy):
Sajnálom. Igazán sajnálom...
Fájlalom, de semmit sem tehetek érte.
(Anna):
Két embert szeretek jobban mindennél,
jobban az életemnél:
a fiamat és Vronszkíjt.
Ha őket elveszítem,
mindennek vége!
(Kitty):
Kosztya, végre! Hol voltál?
(Levin):
Sztyíva kért, hogy menjek le vele
Kareninához.
Csodálatos asszony!
A szíve is kivételes!
(Kitty):
Az a nő egy ördög!
Téged is megbabonázott!
Látom a szemedből,
beleszerettél!
(Levin):
Jézusom, Kitty!
Könyörgöm, ne mondj ilyet!
Hisz én csak téged,
csak téged szeretlek!
(Anna):
Elutazol? Látom, csomagolsz...
Dolgod van újból.
(Vronszkíj):
Csak két nap. Egy peres ügy.
Anyámnak kis segítség.
(Anna):
Egyre több az intézni valód.
Úton vagy folyton.
(Vronszkíj):
Két nap. Bár utána
Moszkvába is felugranék...
(Anna):
Pompás! Én is utazom!
(Vronszkíj):
Nem, nem! Ez fárasztó!
(Anna):
Mért hazudsz, mondd?
Már nem szeretsz, tudom.
(Vronszkíj):
Ne kezdd el újból!
(Anna):
Gyűlölsz! Megcsalsz! Vége már!
(Vronszkíj):
Mit akarsz tőlem?
(Anna):
Szeretetet, és az nincs!
(Vronszkíj):
Anna, én szeretlek!
Ne nézz agy rám!
Megtenném, bármit is kérj!
Hát utazzunk együtt!
(Lígyija):
Nézze meg őt, Oblonszkij úr!
A lelke megújult, csupa szeretet!
(Sztyíva):
Alekszej, tudom, jó ember vagy.
Meg kell szánnod Annát!
Nem kérünk mást, csak a válást!
Tedd szabaddá!
(Karenin):
Élje az életét! Hívő emberként
imádkozom a lelkéért!
Ruhámat elvették,
az ingem is adtam, vigyék!
Mért kell még mindig tűrnöm?
Szót se már! Elég volt ebből!
Mondd el: a válaszom nem!
Döntöttem. Ez a végső szavam.
Ki bűnös, az mind bűnhődjék!
(Anna):
Mért vagyok féltékeny?
Mért vagyok ingerült?
Az én hibám lesz, ha elvesztem őt...
Kitől jött sürgöny, mondd?
(Vronszkíj):
Bátyádtól, Sztyívától, de ez ráér...
(Anna):
Rejted előlem. Mondd, mire jó?
Mutasd hát!
(Vronszkíj):
Karenin nemet mondott újból.
Ez véglegesnek tűnik. Nincs hát kiút!
(Anna):
Nem számít! Eddig se számított!
Mit számít akkor, ha szeretjük egymást?
(Vronszkíj):
Jobb, ha tiszta egy helyzet...
(Anna):
Úgy beszélsz kettőnkről...
Kegyetlen vagy újból!
Átlépnél rajtam,
már nincs benned érzés!
(Vronszkíj):
Ne kezdd el megint!
Torkig vagyok!
Ezt nem lehet kibírni már!
(Anna):
Ha ez így van, hagyj el!
Menj csak el Szorokinához,
kit a szívtelen anyád
kiszemelt, hogy elvedd!
(Vronszkíj):
Bűntelent vádolsz!
Anyámról így ne beszélj!
Ő mindig jó volt,
nem engedem, hogy bántsd!
(Anna):
Nem is szereted! Így van, jól hallod!
Frázis minden, bármit mondsz!
(Vronszkíj):
Ha így van hát...
(Anna):
Úgy döntsük el!
(Vronszkíj):
Te döntsz így, hisz látod, elüldözöl!
(Anna):
Megbánod még!
Tudom, meg fogod bánni!
(Dolly):
Anna! Sztyíva épp rólad beszélt!
(Anna):
Azt hittem, itt találom Vronszkíjt...
Volt egy vitánk... Azért jöttem,
hogy lássam őt.
(Dolly):
Kitty van itt. Kitty, nézd, ki jött!
(Kitty):
Igazán örülök...
(Anna):
A férjed nemrég nálunk járt.
Nagyszerű ember!
(Kitty):
Nincs itt. Már haza ment a birtokra.
(Dolly):
Anna, kérlek, maradj egy kicsit!
(Anna):
Nem. Mennem kell. Már nincs időm...
A 2019-es A Dalban és szintén abban az évben a Petőfi Zenei Díjkiosztón is az év dalszövegírója elismerést kapta. Majd eddigi pályafutását megkoronázva 2022-ben is a legjobb dalszövegírónak választották Szepesi Mátyást, ezúttal az Artisjus döntnökei. Saját együttese, a Konyha mellett számtalan produkciónak alkotott illetve jelenleg is ír. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen körülmények között szokott dalszöveget szerezni, milyen impulzusok érik, és mik a praktikái.
Szepesi Mátyás-dalszövegek itt.
- Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy Artisjus-díjat kapsz?
Szürreális volt, nem akartam elhinni. Nagyon sokáig minimális szakmai visszajelzést kaptam, aztán három év alatt szinte minden díjat megkaptam, időm sem volt álmodozni róla. Nagyon jól esik természetesen, volt bennem először egy kis félelem, hogy mostantól nehezebb lesz bármit leírni a saját elvárásaim miatt, de az azóta eltelt időben szerencsére inkább azt látom, hogy önbizalmat adott, kevesebbet görcsölök mint régen.
- Mennyire könnyen vagy nehezen szülöd meg a dalszövegeket? Vannak praktikáid?
Nagyon vegyes a kép, volt szöveg ami öt perc és volt ami tizenkét év alatt készült el.
Praktikák és hipotézisek mindig jönnek és mennek, most ami nagyjából egyezik minden folyamatban, hogy igyekszem ösztönös pillanatokból kiindulni és próbálok nem leírni semmit "tisztán agyból" - az a logika, amivel a hétköznapokban működök, az a dalszövegben unalmas és erőltetett.
- Mi volt a legkülönlegesebb szituáció, amikor a múzsa homlokon csókolt?
Fú. Chat-ablakban lógva, filmnézés, sétálás vagy autóvezetés közben, turnébuszban ülve - ezek furának hathatnak, de sokat elmondanak az ihlet természetéről. Ami még nekem is meglepő volt: edzőterem öltözőjében, gyereket iskolába kísérve, parkolás (!!!) közben.
- Mit tehet egy jó dalszövegíró? Sok tartalmat fogyaszt, verseket olvas annak érdekében, hogy minél több inspiráció érje, vagy épp fordítva, hogy ne érje túl sok külső befolyás?
Örök kérdés. Szerelmem költő és író, ő inkább az utóbbi módszer híve, én inkább az előzőé. Az írásra vonatkoztatva egészen pontosan azért veszek elő újra és újra bizonyos szövegeket (dalokat, verseket, ad absurdum rapszövegeket, filmes dialógusokat) hogy emlékeztessem magam, mi az a színvonal, ami alá nem megyünk, amitől az érzéseim vagy a belső logikám nem téríthet el, akkor is ha utóbbiak szerint kerek lett, amit leírtam. Egyébként meg azért fogyasztok kultúrát, mert anélkül nem tudok élni, vagy legalábbis nem gondolom, hogy érdemes.
- Számtalan példa van arra, akár nagy költőink, akár kortárs szerzők esetében, hogy nehéz körülmények között születtek maradandó alkotások. Tényleg nagyobb inspirációt jelent, ha "borús az ég", mint amikor "süt a nap"?
Abszolút, több dolog miatt is. Egyrészt ilyenkor olyan dolgokat élünk át, amiket ritkán, másrészt - ezzel összefüggésben - amikor az emberekben érzelmek dúlnak, távolabb kerül a valóságtól, ami a legfontosabb kulcs az íráskor. Harmadrészt van Bereményi Gézának az a gondolata, amit nagyon szeretek, nem fogom tudni pontosan idézni: "Ha valamit nem tudsz megoldani az életedben, oldd meg egy dalban".
- Szerinted kik a jó dalszövegírók, és miért? Tudnál példát itthon és külföldön, indoklással?
Én azokat szeretem, akik számomra, mint "hétköznapi, érző" ember számára is átélhető dolgokat írnak úgy, hogy a szöveg/nyelvhasználatukkal saját, felismerhető, izgalmas világot teremtenek. Nagyon sok mindenkit szeretek, azzal a fenntartással, hogy nem minden szerző minden szövegét szeretem, ilyenkor sokszor döntenek szubjektív szempontok is - pl egy téma engem érdekel-megérint-e vagy nem. Legnagyobb kedvenceim: Bérczesi Robi, Beton.Hofi, Kiss Tibi, Beck Zoli, nem magyarok közül pedig Ani DiFranco.
- Nem mondhatok le magamról címmel nemrégiben dallal, és hozzá forgatott klippel jött ki a Konyha. Mi ihlette a dalt?
Egy átmeneti személyes krízishelyzet, amikor hónapok érzelmi munkáját láttam a kukában landolni. A végleges szöveg fókusza nem ez lett teljesen, de sokszor van az a pont, amikor a már megszületett szövegrészlet - jelen esetben a refrén – elkormányozza a folytatást a valóságtól, ami nem is baj, mert olyat mint a valóság, úgysem lehet írni (meg minek).
- Hogyan alakul a Konyha élete a következő hónapokban?
Hálistennek sűrűn, az elmúlt években sem unatkoztunk tavasztól őszig és úgy néz ki idén még több koncertünk lesz a szezonban. Emellett a hatodik lemezünk írásának hajrájában vagyunk, jelen állás szerint júniusban stúdióba vonulunk, ősszel kiadjuk és bemutatjuk az új albumot. Munkacímünk egy darabig "Madridi gép" volt, ez nemrég "Elveszíteni hoztam"-ra változott. Hangzásilag visszatérünk a korai nyersebb világunkhoz, ezzel párhuzamosan zeneileg viszont egyszerre lesz érettebb és kísérletezőbb, bekerült sok soulos-jazzes akkord és apró finomság.
