|
|
|
| Előadó: | Momentán Orsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kinn, hol állnak Amszterdam partján bárkák, hajók
Ködbe vész, mélybe hull minden álom, mi volt
Ott, hol ázik Amszterdam, néhány lámpás, ha ég
Élt egy vén tengerész, érte tengernyi vész
Néha lángolt Amszterdam, rázta mégis a láz
Torka nyelt rossz piát, ha nem részeg volt, fájt
Ott, hol dőlnek Amszterdam partján fejfák, hevert
A nap már pirkadva kelt, ontván zúgó dagályt
Kinn, hol koldul Amszterdam, senki nem látott húst
Itt a zsákmány se dús, csakis pikkely és csont
És a fog mind kihull, vagy túl hamar lesz rút
Hogyha dermeszt a szél, bűze orrodba szúr
És csak rísz, mint az eb, amíg jóllakni vágysz, héj,
Halat ne hozz! Úgyis szálkát zabálsz
Mindig száraz, mit nyelsz, bármily friss bőrt is rágsz
Lyukas garast se nyersz, hogyha koldusnak állsz
És ha táncol Amszterdam, olyan vad már a tánc
Mint egy báb, pont úgy jársz, hitvány gin gőze fűt
Ez a dallam, hogy szólt, néha emlékszel még
És úgy szédít ma el, mint egy óriás kerék
És a láz, és a görcs, és a súly, és a tánc
Mind felkúszik beléd, mind le a mélységbe ránt
Ha az éj véget ér, jobbat hiába vársz
Kínod csontig hatol, ott is csak gyötrődve állsz
Kinn, hol száraz Amszterdam, poshadt már mind az íz
Viszki-íz, vodka-íz, itt már mind egybeér
Végre pusztuljon el ez a dögvész Amszterdam
Hol durvák a kurvák, ez van únos-untalan, Jöjj,
tűzvész és égess, és rombold le mind
Ha elhamvadt láng, jöjj, tenger, te vidd
Ezt a várost, mi fájt, mosd az emlékét el
Mint egy fekély, mint egy kór, úgy múljon majd el
Ez a vétkes Amszterdam
Ez a bűnös Amszterdam
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park
