|
|
|
|
|
| Előadó: | Kacsafarhát |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sitku Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!
Sötét a színpad, mindenki izgatott,
egy érzés a testeken hirtelen átfutott.
A sok jó barát ki egymásra talált,
a koncertre vár ez a nagy-nagy család.
Boldogságot érez, mikor meghallja a szót
és mindenki énekli a Fafhát-indulót,
de várjunk egy kicsit, a színpad mögött
lázasan készül a három lökött.
Értetek csináljuk, meg azért, mert szeretjük,
a bíztatást fogadjuk és sohasem feledjük.
Mindent megteszünk, hogy jól érezd magad,
mond el az esküt és ne feledd szavad!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!
A színpad már világos, indul a zene,
a nézőtéri bíztatás a mindent bele!
Együt kiabálja itt minden csaj,
hogy ember és állat azonos faj!
Elfecsérelt évek, kimondatlan szavak,
e nóta hallatán a szívük megszakad.
Ezek vagytok ti, de nézzük, mi van velünk:
mi örülünk annak, hogy veletek lehetünk!
Számokat írunk és előadjuk azokat,
koncertet szervezünk és bulizunk nagyokat!
Rímfaragó srácok- ez talán a rangunk,
hozzád szól a zene, és hozzád szól a hangunk!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!
Eljött a végső, az utolsó dal,
de a közönség még többet akar:
zúg a taps és zúg a visza-vissza,
a Kacsafarhát már a pezsgőt issza.
A rajongók döntenek, így irány a színpad:
két, három ráadás, mindenki bíztat,
de ez is elmúlik és elhalkul a zene,
a búcsú fájdalmas, de ez jár vele.
A színpad már sötét, a nézőtéren senki,
emlék lett a koncertből, nem több csak ennyi,
de ez nem a vége, hiszen lesz még folytatás,
addig viszont türelem, erő és kitartás!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
