|
|
|
| Előadó: | Kacsafarhát |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Magi Ádám |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Elegem van, egyszerűen nem bírom tovább, adj egy felest!
Ha feladod ezt, a halálod e napon lesz!
Mert kiszívja az érzést, hogy te vagy a király
egy digi-dagi-daganat, mi eltakarja az irányt.
A helyes utat, a követendő példát,
miről nem tudtak az első Ádámok sem az Évák.
Egyetlen csillag Lucifer pokoljának egén,
egyetlen pici lángocska édes otthonod jegén.
Az éltető és éltet adó apró fénysugár,
cukrosítja életed, avagy give it to you sugar.
Az első és kellő falat ambrózia,
vagy mint egy vi-ki-di-vakondnak az ammónia
Egy toll, egy penna, és egy kib***ott ceruza,
avagy HIP-HOP, R&B pokolba veled cenzúra!
Itt van a rap, ami elmondja neked e pályát.
Ejnye a macska rúgja meg vagy a kutya fáját!
Hogy nem érti meg az emberiség, a population!
Állítsatok már végre a fokozaton!
Le vagytok már állva, csak még mi vagyunk a toppon.
A végelszámolásnál úgyis te maradsz majd hoppon!
És mi leszünk csak ezeken a nyamvadt földeken,
ki érzi és érti a mélypont hamarosan közeleg.
Olyan pusztítóan hat az elpunyult agyatokra,
mint mikor egy atombomba Amerikát nyomja atomokra,
de a derék és tökös Kacsafarhát-követők
már tudni fogják, hogy csak mi leszünk majd a trónkövetelők!
És felfedjük az élet titkát a csókos s**gű balf***oknak,
majd talán rájönnek, hogy elb***ták, hiába balf***kodtak!
Mert az életben a pénz és egy név az alsó gatyán
annyit sem ér, mint a fűben lapuló sz**ÁM!
De ez nem hétvégi kirándulás, s nem is babazsúr:
keményen meg kell küzdeni, hogy a falat bezúzd
és mögötte a kaput ki tudjad majd nyitni…
Nem, nem, nem ez így nem fog tovább menni!
Igazán akarnod kell, nem magadra erőltetni,
legbelsődből kell majd az éltető erőt nyerni!
Oké mi a kezdő lépést megadjuk majd,
de neked kell befejezned földi utadat!
Egy jó tanács interpretálva e hosszú útra:
Cogito ergo sum! Na gyerünk újra!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
