|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Alias Pityinger fiúk |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 4:47 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) |
|
Turjánszki György |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
Annyi helyet bejártunk az évek alatt,
és mindig azt a kérdést tettem fel magamnak,
hogy hogy lehet az hogy ez a kibaszott nyolcker,
ekkora hatással van a sok ember képzeletére,
pedig ha csak Budapestet veszem,
annyi gettót tudok, hogy számolni sem merem.
Példának ott van az angyalok földje,
és spanok várnak engem, ha kimegyek kispestre,
mert a gettó mindenhol ugyanolyan durva,
mindegy hogy a Havanna, vagy a Szigony utca,
gomba módra szaporodik a sok zsivány,
legyen magyar, vagy cigány, mindig a tömlöc az irány.
És talán vagyány dolog ez, teneked haver,
de cseppet sem vicces ha kenyeret nem eszel,
eleget, mert a fizetésed, nem fedezi a rezsit,
és a gyereked az utcán droggal kereskedik.
Mielőtt azt mondanád, hogy ez az egész fikció,
nézzd már meg baszd meg mitől hangos a híradó,
és tény az hogy a nyolcból érkezett a repper,
aki először elmondta, hogy jobb ha nyitott szemmel,
mászkálsz, mert manapság az a menő szakma,
ha valamelyik bűnbandának lehetsz a tagja,
és te is tudod, hogy becsületes munkából,
még senki nem költözött el a dzsumbújból.
Kispest: ugyanaz mint a nyolcker.
Kőbánya: tisztára nyolcker.
Angyalföld: ugyanaz mint a nyolcker.
Ferencváros: tisztára nyolcker.
Sokan azt hitték, hogy nyugodt környék a vidék,
de benézték, mert oda is elért a gengszterség.
Püspökladányban, azok ám a romák,
akik rablás közben a Bofit hallgatják.
Ezeknek mondhatod tesó a menő pesti neveket,
ők úgy megijednek, hogy majd kihúzzák a beledet,
és az M3as végétől az osztrák határig,
mindenhol az extázis tabletta hódit.
De a Dél-vidék se semmi, mert ottan barátom,
aztán áthoznak mindent a kibaszott határon,
a fegyvertől a drogig, és az utak mentén,
meg mindig ott dekkolnak ezek a strcik,
és ők őrzik azt a sok koszos kis kúrvát,
akiknek a picsáját meg Borsodból hozták,
ami Szabolccsal együtt, szintén tűz forró vidék,
hát nem csoda, hogy eljöttek a Pataki Atisék.
Miskolc: ugyanaz mint a nyolcker,
és Szeged: tisztára nyolcker.
Püspökladány: ugyanaz mint a nyolcker,
na meg Zsadány: tisztára nyolcker.
Ha tudni akarod, milyen az igazi Cosa Nostra,
menj át Szlovákiába, Rimaszombatba,
mert a tyityimóka földjén olyanok a srácok,
hogyha szúrod a szemüket már készitik a zsákot,
és a Felvidéken öcsém akkora gazdagság,
van hogy a lopott holmit hitelbe veszik át,
ennél gengszterebbet, csak a Vajdaságban látni,
mert ott a diszkót a fegyveres rendőrség őrzi,
mióta Montenegroi porta berágott,
és nagy dühében lelőtt egy pár helyi szórakozót.
De itt van még Erdély, na meg a Kárpátalja,
csibészségért onnan sem kell a szomszédba,
jönni mert az ottani fiúk is kijárták,
az élet iskolájának az összes osztályát,
és mivel tudják a leckét, semmibe sem mások,
mint a nyolcadik kerületi romák, és gádzsók.
Talán ezért is van, hogy én bárhova megyek,
mindenhol megértik, tudod azt a fajta szlenget,
amit beszélek ezerkilenszáznyolcvan óta,
mert ez volt a dátum, amikor a nyolcba,
betettem a lábam, és láttam, hogy itt nem lehet máshogy,
mint keményen, és bátran, ha figyeled a szövegem,
és érted a zeném, tökmindegy hogy hol vagy, mert
nekem ennyi elég.
Nagyvárad: ugyanaz mint a nyolcker,
Rimaszombat: tisztára nyolcker.
Beregszász: ugyanaz mint a nyolcker,
Dunaszerdahely: tisztára nyolcker.
És itt van hatvan: ugyanaz mint a nyolcker,
Debrecen: tisztára nyolcker,
Gyerünk Győr: ugyanaz mint a nyolcker.
Na meg Szolnok: tisztára nyolcker,
A 2019-es A Dalban és szintén abban az évben a Petőfi Zenei Díjkiosztón is az év dalszövegírója elismerést kapta. Majd eddigi pályafutását megkoronázva 2022-ben is a legjobb dalszövegírónak választották Szepesi Mátyást, ezúttal az Artisjus döntnökei. Saját együttese, a Konyha mellett számtalan produkciónak alkotott illetve jelenleg is ír. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen körülmények között szokott dalszöveget szerezni, milyen impulzusok érik, és mik a praktikái.
Szepesi Mátyás-dalszövegek itt.
- Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy Artisjus-díjat kapsz?
Szürreális volt, nem akartam elhinni. Nagyon sokáig minimális szakmai visszajelzést kaptam, aztán három év alatt szinte minden díjat megkaptam, időm sem volt álmodozni róla. Nagyon jól esik természetesen, volt bennem először egy kis félelem, hogy mostantól nehezebb lesz bármit leírni a saját elvárásaim miatt, de az azóta eltelt időben szerencsére inkább azt látom, hogy önbizalmat adott, kevesebbet görcsölök mint régen.
- Mennyire könnyen vagy nehezen szülöd meg a dalszövegeket? Vannak praktikáid?
Nagyon vegyes a kép, volt szöveg ami öt perc és volt ami tizenkét év alatt készült el.
Praktikák és hipotézisek mindig jönnek és mennek, most ami nagyjából egyezik minden folyamatban, hogy igyekszem ösztönös pillanatokból kiindulni és próbálok nem leírni semmit "tisztán agyból" - az a logika, amivel a hétköznapokban működök, az a dalszövegben unalmas és erőltetett.
- Mi volt a legkülönlegesebb szituáció, amikor a múzsa homlokon csókolt?
Fú. Chat-ablakban lógva, filmnézés, sétálás vagy autóvezetés közben, turnébuszban ülve - ezek furának hathatnak, de sokat elmondanak az ihlet természetéről. Ami még nekem is meglepő volt: edzőterem öltözőjében, gyereket iskolába kísérve, parkolás (!!!) közben.
- Mit tehet egy jó dalszövegíró? Sok tartalmat fogyaszt, verseket olvas annak érdekében, hogy minél több inspiráció érje, vagy épp fordítva, hogy ne érje túl sok külső befolyás?
Örök kérdés. Szerelmem költő és író, ő inkább az utóbbi módszer híve, én inkább az előzőé. Az írásra vonatkoztatva egészen pontosan azért veszek elő újra és újra bizonyos szövegeket (dalokat, verseket, ad absurdum rapszövegeket, filmes dialógusokat) hogy emlékeztessem magam, mi az a színvonal, ami alá nem megyünk, amitől az érzéseim vagy a belső logikám nem téríthet el, akkor is ha utóbbiak szerint kerek lett, amit leírtam. Egyébként meg azért fogyasztok kultúrát, mert anélkül nem tudok élni, vagy legalábbis nem gondolom, hogy érdemes.
- Számtalan példa van arra, akár nagy költőink, akár kortárs szerzők esetében, hogy nehéz körülmények között születtek maradandó alkotások. Tényleg nagyobb inspirációt jelent, ha "borús az ég", mint amikor "süt a nap"?
Abszolút, több dolog miatt is. Egyrészt ilyenkor olyan dolgokat élünk át, amiket ritkán, másrészt - ezzel összefüggésben - amikor az emberekben érzelmek dúlnak, távolabb kerül a valóságtól, ami a legfontosabb kulcs az íráskor. Harmadrészt van Bereményi Gézának az a gondolata, amit nagyon szeretek, nem fogom tudni pontosan idézni: "Ha valamit nem tudsz megoldani az életedben, oldd meg egy dalban".
- Szerinted kik a jó dalszövegírók, és miért? Tudnál példát itthon és külföldön, indoklással?
Én azokat szeretem, akik számomra, mint "hétköznapi, érző" ember számára is átélhető dolgokat írnak úgy, hogy a szöveg/nyelvhasználatukkal saját, felismerhető, izgalmas világot teremtenek. Nagyon sok mindenkit szeretek, azzal a fenntartással, hogy nem minden szerző minden szövegét szeretem, ilyenkor sokszor döntenek szubjektív szempontok is - pl egy téma engem érdekel-megérint-e vagy nem. Legnagyobb kedvenceim: Bérczesi Robi, Beton.Hofi, Kiss Tibi, Beck Zoli, nem magyarok közül pedig Ani DiFranco.
- Nem mondhatok le magamról címmel nemrégiben dallal, és hozzá forgatott klippel jött ki a Konyha. Mi ihlette a dalt?
Egy átmeneti személyes krízishelyzet, amikor hónapok érzelmi munkáját láttam a kukában landolni. A végleges szöveg fókusza nem ez lett teljesen, de sokszor van az a pont, amikor a már megszületett szövegrészlet - jelen esetben a refrén – elkormányozza a folytatást a valóságtól, ami nem is baj, mert olyat mint a valóság, úgysem lehet írni (meg minek).
- Hogyan alakul a Konyha élete a következő hónapokban?
Hálistennek sűrűn, az elmúlt években sem unatkoztunk tavasztól őszig és úgy néz ki idén még több koncertünk lesz a szezonban. Emellett a hatodik lemezünk írásának hajrájában vagyunk, jelen állás szerint júniusban stúdióba vonulunk, ősszel kiadjuk és bemutatjuk az új albumot. Munkacímünk egy darabig "Madridi gép" volt, ez nemrég "Elveszíteni hoztam"-ra változott. Hangzásilag visszatérünk a korai nyersebb világunkhoz, ezzel párhuzamosan zeneileg viszont egyszerre lesz érettebb és kísérletezőbb, bekerült sok soulos-jazzes akkord és apró finomság.
