|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Alias Pityinger fiúk |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 4:47 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) |
|
Turjánszki György |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
Annyi helyet bejártunk az évek alatt,
és mindig azt a kérdést tettem fel magamnak,
hogy hogy lehet az hogy ez a kibaszott nyolcker,
ekkora hatással van a sok ember képzeletére,
pedig ha csak Budapestet veszem,
annyi gettót tudok, hogy számolni sem merem.
Példának ott van az angyalok földje,
és spanok várnak engem, ha kimegyek kispestre,
mert a gettó mindenhol ugyanolyan durva,
mindegy hogy a Havanna, vagy a Szigony utca,
gomba módra szaporodik a sok zsivány,
legyen magyar, vagy cigány, mindig a tömlöc az irány.
És talán vagyány dolog ez, teneked haver,
de cseppet sem vicces ha kenyeret nem eszel,
eleget, mert a fizetésed, nem fedezi a rezsit,
és a gyereked az utcán droggal kereskedik.
Mielőtt azt mondanád, hogy ez az egész fikció,
nézzd már meg baszd meg mitől hangos a híradó,
és tény az hogy a nyolcból érkezett a repper,
aki először elmondta, hogy jobb ha nyitott szemmel,
mászkálsz, mert manapság az a menő szakma,
ha valamelyik bűnbandának lehetsz a tagja,
és te is tudod, hogy becsületes munkából,
még senki nem költözött el a dzsumbújból.
Kispest: ugyanaz mint a nyolcker.
Kőbánya: tisztára nyolcker.
Angyalföld: ugyanaz mint a nyolcker.
Ferencváros: tisztára nyolcker.
Sokan azt hitték, hogy nyugodt környék a vidék,
de benézték, mert oda is elért a gengszterség.
Püspökladányban, azok ám a romák,
akik rablás közben a Bofit hallgatják.
Ezeknek mondhatod tesó a menő pesti neveket,
ők úgy megijednek, hogy majd kihúzzák a beledet,
és az M3as végétől az osztrák határig,
mindenhol az extázis tabletta hódit.
De a Dél-vidék se semmi, mert ottan barátom,
aztán áthoznak mindent a kibaszott határon,
a fegyvertől a drogig, és az utak mentén,
meg mindig ott dekkolnak ezek a strcik,
és ők őrzik azt a sok koszos kis kúrvát,
akiknek a picsáját meg Borsodból hozták,
ami Szabolccsal együtt, szintén tűz forró vidék,
hát nem csoda, hogy eljöttek a Pataki Atisék.
Miskolc: ugyanaz mint a nyolcker,
és Szeged: tisztára nyolcker.
Püspökladány: ugyanaz mint a nyolcker,
na meg Zsadány: tisztára nyolcker.
Ha tudni akarod, milyen az igazi Cosa Nostra,
menj át Szlovákiába, Rimaszombatba,
mert a tyityimóka földjén olyanok a srácok,
hogyha szúrod a szemüket már készitik a zsákot,
és a Felvidéken öcsém akkora gazdagság,
van hogy a lopott holmit hitelbe veszik át,
ennél gengszterebbet, csak a Vajdaságban látni,
mert ott a diszkót a fegyveres rendőrség őrzi,
mióta Montenegroi porta berágott,
és nagy dühében lelőtt egy pár helyi szórakozót.
De itt van még Erdély, na meg a Kárpátalja,
csibészségért onnan sem kell a szomszédba,
jönni mert az ottani fiúk is kijárták,
az élet iskolájának az összes osztályát,
és mivel tudják a leckét, semmibe sem mások,
mint a nyolcadik kerületi romák, és gádzsók.
Talán ezért is van, hogy én bárhova megyek,
mindenhol megértik, tudod azt a fajta szlenget,
amit beszélek ezerkilenszáznyolcvan óta,
mert ez volt a dátum, amikor a nyolcba,
betettem a lábam, és láttam, hogy itt nem lehet máshogy,
mint keményen, és bátran, ha figyeled a szövegem,
és érted a zeném, tökmindegy hogy hol vagy, mert
nekem ennyi elég.
Nagyvárad: ugyanaz mint a nyolcker,
Rimaszombat: tisztára nyolcker.
Beregszász: ugyanaz mint a nyolcker,
Dunaszerdahely: tisztára nyolcker.
És itt van hatvan: ugyanaz mint a nyolcker,
Debrecen: tisztára nyolcker,
Gyerünk Győr: ugyanaz mint a nyolcker.
Na meg Szolnok: tisztára nyolcker,
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
