|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Alias Pityinger fiúk |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 4:47 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) |
|
Turjánszki György |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
Annyi helyet bejártunk az évek alatt,
és mindig azt a kérdést tettem fel magamnak,
hogy hogy lehet az hogy ez a kibaszott nyolcker,
ekkora hatással van a sok ember képzeletére,
pedig ha csak Budapestet veszem,
annyi gettót tudok, hogy számolni sem merem.
Példának ott van az angyalok földje,
és spanok várnak engem, ha kimegyek kispestre,
mert a gettó mindenhol ugyanolyan durva,
mindegy hogy a Havanna, vagy a Szigony utca,
gomba módra szaporodik a sok zsivány,
legyen magyar, vagy cigány, mindig a tömlöc az irány.
És talán vagyány dolog ez, teneked haver,
de cseppet sem vicces ha kenyeret nem eszel,
eleget, mert a fizetésed, nem fedezi a rezsit,
és a gyereked az utcán droggal kereskedik.
Mielőtt azt mondanád, hogy ez az egész fikció,
nézzd már meg baszd meg mitől hangos a híradó,
és tény az hogy a nyolcból érkezett a repper,
aki először elmondta, hogy jobb ha nyitott szemmel,
mászkálsz, mert manapság az a menő szakma,
ha valamelyik bűnbandának lehetsz a tagja,
és te is tudod, hogy becsületes munkából,
még senki nem költözött el a dzsumbújból.
Kispest: ugyanaz mint a nyolcker.
Kőbánya: tisztára nyolcker.
Angyalföld: ugyanaz mint a nyolcker.
Ferencváros: tisztára nyolcker.
Sokan azt hitték, hogy nyugodt környék a vidék,
de benézték, mert oda is elért a gengszterség.
Püspökladányban, azok ám a romák,
akik rablás közben a Bofit hallgatják.
Ezeknek mondhatod tesó a menő pesti neveket,
ők úgy megijednek, hogy majd kihúzzák a beledet,
és az M3as végétől az osztrák határig,
mindenhol az extázis tabletta hódit.
De a Dél-vidék se semmi, mert ottan barátom,
aztán áthoznak mindent a kibaszott határon,
a fegyvertől a drogig, és az utak mentén,
meg mindig ott dekkolnak ezek a strcik,
és ők őrzik azt a sok koszos kis kúrvát,
akiknek a picsáját meg Borsodból hozták,
ami Szabolccsal együtt, szintén tűz forró vidék,
hát nem csoda, hogy eljöttek a Pataki Atisék.
Miskolc: ugyanaz mint a nyolcker,
és Szeged: tisztára nyolcker.
Püspökladány: ugyanaz mint a nyolcker,
na meg Zsadány: tisztára nyolcker.
Ha tudni akarod, milyen az igazi Cosa Nostra,
menj át Szlovákiába, Rimaszombatba,
mert a tyityimóka földjén olyanok a srácok,
hogyha szúrod a szemüket már készitik a zsákot,
és a Felvidéken öcsém akkora gazdagság,
van hogy a lopott holmit hitelbe veszik át,
ennél gengszterebbet, csak a Vajdaságban látni,
mert ott a diszkót a fegyveres rendőrség őrzi,
mióta Montenegroi porta berágott,
és nagy dühében lelőtt egy pár helyi szórakozót.
De itt van még Erdély, na meg a Kárpátalja,
csibészségért onnan sem kell a szomszédba,
jönni mert az ottani fiúk is kijárták,
az élet iskolájának az összes osztályát,
és mivel tudják a leckét, semmibe sem mások,
mint a nyolcadik kerületi romák, és gádzsók.
Talán ezért is van, hogy én bárhova megyek,
mindenhol megértik, tudod azt a fajta szlenget,
amit beszélek ezerkilenszáznyolcvan óta,
mert ez volt a dátum, amikor a nyolcba,
betettem a lábam, és láttam, hogy itt nem lehet máshogy,
mint keményen, és bátran, ha figyeled a szövegem,
és érted a zeném, tökmindegy hogy hol vagy, mert
nekem ennyi elég.
Nagyvárad: ugyanaz mint a nyolcker,
Rimaszombat: tisztára nyolcker.
Beregszász: ugyanaz mint a nyolcker,
Dunaszerdahely: tisztára nyolcker.
És itt van hatvan: ugyanaz mint a nyolcker,
Debrecen: tisztára nyolcker,
Gyerünk Győr: ugyanaz mint a nyolcker.
Na meg Szolnok: tisztára nyolcker,
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
