|
|
|
| Előadó: | Pa-dö-dö |
|---|---|
| Album: | Einstand |
| Megjelenés: | 1995 |
| Hossz: | 4:30 |
| Szövegírók: |
Demjén Ferenc |
|
Menyhárt János |
|
| Kiadó: | BMG Ariola Hungary |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egyszer itt, egyszer máshol jársz
Sose tudtam, te is létezel bárhol
Néha az jön el, akit vársz,
De a véletlen is beleszól százszor
Hogyha más irányba indulok útnak
Vagy az utca másik oldalán
Sose mondhatnád, hogy trükkje a sorsnak
Hogy így találtál rám, így találtál rám
Hogyha állsz, mindig egyet látsz,
De ha messzebb mész el milliók várnak
Hogyha jó az, hogy helyben jársz
Miért nem mondasz fel az egész világnak
Tudom kényelmes így megkapni egyszerűen
Persze úgy érzed, hogy ez amit vársz,
De ha későn ébredsz, rájössz majd mégis kell más
Akkor mit csinálsz, akkor mit csinálsz
Nyitva van a nagyvilág, engedlek, hogy fuss tovább
Hisz még nekem is nagyon kell a szabadság
Nyitva van a nagyvilág, ha menned kell, hát menj tovább
S tán néha majd emlékezni fogok rád
Egyszer itt, egyszer máshol látsz
Hiszen sosem éltünk egy időben
S hogyha álmomban velem szállsz
Veled együtt minden elég a fényben
Hogyha más irányba indulok útnak
Vagy az utca másik oldalán
Sose mondhatnád, hogy trükkje a sorsnak
Hogy így találtál rám, hogy így találtál rám
Nyitva van a nagyvilág, engedlek, hogy fuss tovább
Hisz még nekem is nagyon kell a szabadság
Nyitva van a nagyvilág, ha menned kell, hát menj tovább
S tán néha majd emlékezni fogok rád
Nem baj, hogy szóltam,
Hiszen én sem vagyok biztos, hogy így van,
Néha meghallgatsz egy buta mesét,
S azt hiszed szép, ó nem mégsem így van
Mi csak úgy egymás mellett állunk a sorban
S kinek álmainkból nem jut elég, álljon elénk
Nyitva van a nagyvilág, engedlek, hogy fuss tovább
Hisz még nekem is nagyon kell a szabadság
Nyitva van a nagyvilág, ha menned kell, hát menj tovább
S tán néha majd emlékezni fogok rád
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
