|
|
|
|
|
Ha levelet írtam, tollam hangosan sercegett
Hogyha olvastam, a lámpa fénye bántott
Hiába láttam benned a szőke herceget
Lassan elűzted az összes régi álmot
Vártam, hátha egyszer megköszönöd a vacsorát
Később örültem, ha hazajöttél enni
Én csendben tűrtem, hogy kerüljek minden galibát
És esténként már rég nem történt semmi
Azt vettem észre, semmi sem mozdul
Csak az idő rohan, rohan, rohan, rohan
Csak rohan, rohan, rohan, rohan
Állj, most én jövök
Nekem nem kell már, hogy nyomod a sódert
Kész, én költözök
Az egyetlen, aki elviselt
Ha szerettelek, hát szerethetek még ugyanúgy
S lehet, hogy kiderül, hogy lekörözhet bárki
És ha ennyit bírtam, elviselem majd ugyanúgy,
Hogy egyedül kell mással együtt élni
De most már nem megy
Ma el kell mennem
Hisz\' az idő rohan, rohan, rohan, rohan
Csak rohan, rohan, rohan, rohan
Állj, most én jövök
Nekem nem kell már, hogy nyomod a sódert
Kész, én költözök
Az egyetlen, aki elviselt
Állj, most én jövök
Nekem nem kell már, hogy nyomod a sódert
Kész, én költözök
Az egyetlen, aki elviselt
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
