dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Záray Márta: Homokóra

Záray Márta - Homokóra

off off off off off
Album: nincs kép
Előadó: Záray Márta
Album: Keressük!
Szövegírók: Farkas Nándor
ifj. Boros István
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Homokóra' dalszöveg ?
A szövegben a főszereplő egyedül van a szobájában, a múlt fájó emlékein mereng, miközben az idő kíméletlenül halad tovább. Szeretné megállítani az időt és elfelejteni a múltat, de képtelen erre, így továbbra is szenved. Álmaiban a szeretett személyt látja, és bár reméli, hogy az illető még mindig őt szereti, nem biztos ebben. Amikor már nem bírja tovább a fájdalmat, úgy dönt, hogy elmegy, mert szíve magányos és szomorú. Az utolsó kívánsága, hogy szeretettje mással legyen boldog, miközben ő magával viszi a múlt emlékeit.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 11, összesen 79010 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Homokóra

Ülök a szobámban, búsan, egyedül
És a fájó múltra gondolok
Odakünt az utcán lassan fény dereng
És az órán pereg a homok

Szeretném a homokórát megállítani
Szeretném az emlékeim elfelejteni
De a homokóra csak pereg, pereg
Így hát, kedves, tovább szenvedek

Nem tudom, hogy elhiszed-e még
Hogy fájó szívem örökké tiéd
Álmaimban téged látlak, két karomba téged zárlak
Nem tudom, hogy elhiszed-e még

De ha egyszer, drágám, nem bírom tovább
Ezt a fájó bús emlékezést
Elmegyek én akkor, tovább állok én
Mert a szívem magányos, szegény

Elviszem én magammal az emlékeimet
Hogy ne lássam a lassan pergő homokszemeket
Utoljára, drágám, azt kívánom én
Hogy te mással nagyon boldog légy
Ülök a szobámban, búsan, egyedül
És a fájó múltra gondolok
Odakünt az utcán lassan fény dereng
És az órán pereg a homok

Szeretném a homokórát megállítani
Szeretném az emlékeim elfelejteni
De a homokóra csak pereg, pereg
Így hát, kedves, tovább szenvedek

Nem tudom, hogy elhiszed-e még
Hogy fájó szívem örökké tiéd
Álmaimban téged látlak, két karomba téged zárlak
Nem tudom, hogy elhiszed-e még

De ha egyszer, drágám, nem bírom tovább
Ezt a fájó bús emlékezést
Elmegyek én akkor, tovább állok én
Mert a szívem magányos, szegény

Elviszem én magammal az emlékeimet
Hogy ne lássam a lassan pergő homokszemeket
Utoljára, drágám, azt kívánom én
Hogy te mással nagyon boldog légy

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Magyar Állami Népi Együttes: Gyökerek és szárnyak címmel érkezik az új előadás

A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.




 

A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás 


zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.

 

A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja


Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után - 


most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.






A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit. 


Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.

 

A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak". 


A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.


 




A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg


A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is. 


A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.





 

A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.


Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala

 

 

Vers mindenkinek - zenei ajánlat

Tóth Árpád - Újév reggele c. megzenésített verse

Adományozás