


| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Magyarország rémálma |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 3:57 |
| Szövegírók: |
László Viktor Pityinger László (Dopeman) Pityinger László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ogly: Itt van Ogly G a TKO-ból,
És ha nem tudnád, hogy milyenek
a ribancok,
Akkor Dopeman papa megmutatja
te barom!
Dope: Nem csak a csajok között vannak ribancok,
tudod,
Akad néhány akinek fasza van mégsem
manusok.
Mikor itt van az igazi utca cucca,
Ott eldől ki a férfi, és ki a kibaszott kurva.
Vannak olyan palik aki folyton veled lógnak,
Mindig beszélnek mikor itt van az idő soha nem
bizonyítanak,
Mert ha indul a menet félnek.
Te ott vagy a tűzben, máris menekülnek a férgek,
A rendőrségen köpnek, hátad mögött beszélnek,
Vond meg a válad, szúrd le őket
És menj tovább, ilyen az élet.
Itt van a getto fattyú, itt nincsen kibaszott kamu,
Közöttünk nincsen ringyó, erre Ogly G a tanu.
Mindenki tudja, műmenőknek itt nincsen helyük,
Valamit csinálni kell, hogy jöhess velünk.
Ütni kell tudnod ahogy a spanom Gyurma,
Vagy annyit szopatni mint a kibaszott Dopeman papa.
Refr.: Ribancok, ribancok,
Ilyenek vagytok, ti kibaszott lotyók.
Mert én vagyok az aki megmutatja neked,
Hogy milyen is egy igazi fenegyerek.
Dopeman bébi meg a belvárosi spanok,
Mi nem vagyunk és nem is leszünk soha ribancok.
Dope: A csajok között is vannak ribancok tudod,
Mindegyik a pénzemért meg a nevemért szopkod,
És nem is hazudnak, hogy szerelmet akarnak,
A kurváknak presztizs, hogy engem megkapnak.
És ott van a másik fajta, a hazudós ringyó,
Ő a szemedbe jó, de ha becsukódik az ajtó,
Szopja az idegen farkat,
Mint a kibaszott torkos borz,
Utána meg kérésekkel kínoz.
Nekem ezen a téren nem mutathatsz újat,
Mindenféle kurvát, megbasztam vagy százat.
Dopeman bébi testvér, megmondhatja neked,
Az sem elég nekik ha a lelked kifizeted.
Műköröm, fodrász és bazdmeg a vacsora,
Nem vagyok én az átkozott jóléti iroda.
Mit gondol a ribanc, szarom én a pénzt?
Ha nem úgy ugrál ahogy én akarom, elhúzhat és kész.
Refr.
Ogly: Hallhattad, hogy kik a ribancok te fasz,
És ha nem tetszik valami,
Szét fogom baszni a pofádat te buzi!!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala