Előadó: | További Magyar Hangok |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Hrahovina A. Hrahovina András Lajos |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Jobbra át, balra át, tereljük el a Dunát!
Nem lesz víz, nem nõ fû: az lesz majd a nagyszerû!
Gyõzni fogunk, mert mellettünk áll
Nagy vezérünk: Vladimir Meciar.
Jobbra át, balra át, zárjuk be az iskolát!
Verjük le a falutáblát, itt nem él magyar csak szlovák.
Gyõzni fogunk, mert mellettünk áll
Nagy vezérünk: Vladimir Meciar.
Jobbra át, balra át, foglaljuk el Pest-Budát!
Miskolc lesz az új határ, Sopron, Veszprém, Fehérvár!
Gyõzni fogunk, mert mellettünk áll
Nagy vezérünk: Vladimir Meciar.
A Concerto Budapest október 24-én a Müpában ünnepi hangversenyt ad az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére.
A hangversenyen Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven "Eroica" szimfóniája hangzik el Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével.
Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye a magyar hazafiság, a nemzeti öntudat és a szellemi tartás egyik legnemesebb megnyilvánulása.
Az 1856-ban bemutatott mű a haza iránti elkötelezettség és a hősi küzdelem zenei megfogalmazása, amely a diadal és az áldozat közti feszültséget egyaránt megjeleníti.
A Hungaria az első igazán magyar stílusú szimfonikus költemény, amely a Szabadságharc szellemiségét nem gyászban, hanem a jövőbe vetett hittel és felemelő erővel idézi meg.
Akoncert második darabja, Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című kompozíciója a magyar zenetörténet egyik legkedveltebb és legszellemesebb alkotása.
A Gyermekdal-variációk többet árul el Dohnányi művészi személyiségéről, mint bármely megőrzött zongorafelvétele. Az 1914-ben született alkotásban derű, kifinomult mesterségbeli tudás és természetes virtuozitás fonódik egybe. A mű zongoraszólamát Várjon Dénes szólaltatja meg, akinek előadása mindig a zenei részletek iránti érzékenységet és a formai arányérzéket egyesíti.
Az est zárásaként Beethoven 3. (Esz-dúr) "Eroica" szimfóniája hangzik el
A zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legforradalmibb műve. A komponista eredetileg Bonaparte Napóleonnak szánta a művet, ám amikor Napóleon az önkényuralom jelképévé vált, Beethoven visszavonta ajánlását. Az Eroica így az emberi szabadság és méltóság himnuszaként vált halhatatlanná.
A szimfónia négy tétele egy hős útját és küzdelmét idézi meg
Az első tétel hatalmas energiája a hősi akaratot, a gyászinduló a veszteség fájdalmát, a scherzo az élet újraéledését, míg a záróvariációk a megdicsőülést fejezik ki.
Az Eroica az emberi kitartás, a teremtő szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése - mindazé, amiért 1956 hősei is kiálltak.
Kiemelt kép: Múzeum körút 27., 1956.
Fotó: Fortepan/Peter Isaac