|
|
|
| Előadó: | Operettek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zerkovitz Béla |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
vers 1:
Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem,
Petőfi így szavalá,
de ő is elterült, egész alákerült
házasság járma alá.
Én is legénykedtem, míg arra ébredtem,
hogy minden jogomnak fuccs,
ha elkívánkozom, épp úgy siránkozom,
mint a többi nagy papucs.
refrén:
Asszonykám, adj egy kis kimenőt,
hogy zülljek ma úgy mint azelőtt,
az egyik kocsmából a másik kocsmába,
törzskávéházamból, zenés kávéházba...
Asszonykám, adj egy kis kimenőt,
hogy zülljek ma úgy mint azelőtt.
Megjövök éjfélre, háromra, vagy négyre,
vagy holnap délre, mint azelőtt.
vers 2:
Nem üres szavakkal, de sok más javakkal,
puhíthatom meg a nőt.
Meglepem kalappal, egy modell darabbal,
vagy kap egy szép karkötőt.
Elviszem Gerbeaudba, színházba, autóba,
mindenképp kényeztetem
és gyűjtöm a merszet és várom a percet
mikor megkérdezhetem:
refrén:
Asszonykám ... stb.
vers 3:
És így kaptam mára, egy klubvacsorára
kapukulcsos kimenőt.
Oly gyorsan lesz három, addig sorra várom
a sok elhagyott kis nőt.
Ma pezsgőben úszunk és a falra kúszunk
s ha kérdik mi van velem?
Hát intek egy lánynak s a hű cigánynak
és azokkal énekelem:
refrén:
Asszonykám ... stb.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
