|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Nesztek Live |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
László Viktor Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Pityinger Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dope: Emlékszem még a kicsi Dopeman,
A nagyszobában ültem, a Tv-t néztem
És azt képzeltem, hogy én vagyok
Amerikában Mc Ren.
De ide születtem Magyarországra,
Pontosabban az átkozott 8-ba.
Élőben láttam a Roncsfilmet,
Ami neked a mozi volt az nekem az élet.
És eldöntöttem megcsinálom,
Én leszek a kakas és ez lesz a szemétdombom,
Fogtam a füzetemet és gyakoroltam
Hogyan rakjam össze a legjobb rímeket.
Magam mellé vettem az öcsémet és W-t.
Otthon megcsináltuk az első magyar bűnöző rap zenét;
Az volt a címe Ládidádi.
Elkezdtem a klubbokban a szinpadon szövegelni.
Ott látta a Ganxsta Zolee,
Hogy ki a legjobb fiatal Mc.
Összespanoskodtunk,
És rá 2 hónapra már a stúdióban voltunk.
Elkészítettük az első demót,
Zozi mondta segít keresni kiadót.
Előszőr az EMI- mondta TŰNÉS!
A Sony music hívott de az egész
Nem volt más mint hülyítés,
De Dopey macinak ez még nem kiütés.
Refr. Virítsd a lóvét! Virítom. (3x)
Enyém a világ és Dopeman a don.
Dope: Elegem volt a kiadókból,
Azt hittem nem látok pénzt a Rap szakmából.
Ekkor Zozi meg Szasza bemutatta El Presidentét
Aki a 1G igazgatója.
Meghallgatta a kazit,
És észrevette, hogy a stílusom nagyot szakít.
Szerződést kaptam tőle;
Didi-dadi-déj, a munka kezdedét vette.
Közben a Jégre teszleken is dolgoztam,
Zozi papának szövegeket írtam.
Mikor Lóri B otthagyta a bandát
Beszálltam és kisegítettem Zotyát.
Megjelent végre a Fordult a kocka,
Megvalósult Pityinger Lackó élete álma,
És Istennek hála, vették is sokan,
A lemezcégeknek bebizonyítottam, hogy a funky
zene nepper
Nem pancser, a zene amit csinálok kábítószer.
Vigigvazseváltuk az egész országot,
Kevés a gádzsi aki nem furulyázott.
Nekünk '98 márciusban aranyszínű lett a kék lémezünk.
Megtöltöttük a Petőfi Csarnokot,
Dög és Dope megdöntött minden csúcsot.
A szakma kivan, de az embereknek tetszik,
Hogy az Arany-Zsiráfot nekünk itélik.
Refr.
Dope: Megalapítottam a La Mafia céget,
Kerestük a tehetséges embereket.
Találtunk is 3 ügyes fickót,
Úgy ismerik őket mint a Fekete Vonatot.
Csináltunk is velük egy lemezt,
El Presidente meg én tudjuk mi a recept
Ahhoz, hogy egy anyag sikeres legyen,
De a Fekete Vonat mégis elárult engem.
Semmi nem győzi le a maffiózót,
Most bemutatom nektek a valódi csapatot;
Mesél az alvilág, ez a T.K.O.,
A legújabb Dopeman produkció.
A Kartel a listák élén,
Az első számú közellenség
Meg én vagyok az emberek szemében,
Mert nekem a legpofátlanabb a szövegem.
De az anyám, az apám és a húgom büszke rám,
Különben sem izgat, hogy tetszik-e a pofám.
Van még célom, nincsen vége,
Nyugi legyen, és senki ne higgye,
Hogy ez az utolsó lemez,
Amit Dopemantől öcsém a kezedbe vehetsz.
Refr.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
