


| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Nesztek Live |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Turjánszki György Pityinger László Pityinger Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Dope: Az idő változik de Dopeman marad,
Ugyanaz a ravasz, VIII. kerületi paraszt.
Sokan pipák mert a gádzsik meg a palik
Megvették a Fordult a kockát.
Még mindig az enyém a legjobb duma,
Még mindig rám bukik minden liba.
A zene biznisz neki a fő-fő strici,
A válaszom szimpla, tudod Dopeman bébi.
Rengeteg puncit láttam letérdelni,
Ha a botom beszélni tudna hetekig tudni mesélni.
Nem igaz a szövegem és nem igaz a dumám?
Hidd el minden igaz, különben nem járna a pofám.
Régen mikor még kicsi pali voltam,
Mindigis a nagy dolgokat akartam.
Nem érdekel semmi, csak egy dolog a fő,
Dopeman bébi nevet, mert én vagyok a nyerő.
Refr.: A topon leszek és ott is maradok,
Nem megyek sehova ez a nagy dolog!
Dope: Visszajöttem haver a funky zene nepper.
Kevesen hitték, de pénzé válik a vaker.
A lemezed a polcokon hever,
Az enyémet meg veszik, mert tudják, hogy kicsoda a mester.
Dopeman, Dopeman meg a Játékosok klubja.
Nevezd ahogy akarod, itt van a gádzsó maffia.
Nem megyünk sehova, a világot akarom mint Toni Montana,
A kubai bandita.
2107, pia, pina, nekem mindez megvan,
Neked mid van? De nulla.
Nincs az a kurva aki Dopemant lehúzza,
A szíve mélyén csak egy jégkocka.
Mindenem a pénz, tudod meg a spanok,
Mindenki másét kibaszottul leszarom.
Nem érdekel semmi, csak egy dolog a fő;
Dopeman bébi nevet, mert én vagyok a nyerő!
Refr.
Dope: Neked a RAP zene szerelem, nekem bizony üzlet.
Minnél több lemez megy, annál többet fizet.
Dopemannak nem kell a kibaszott előleg,
Amit látni akarok az az előleg.
Vakerok én nekd reggeltől-estig,
De ingyen bébi tudod csak a pofonzsák nyílik.
A Keleti oldal, nyugati oldal, Indul a menet,
Írok még ilyet legalább ötvenet.
A papád meg a mamád retteg,
De Dope megtanít arra, hogy milyen az élet.
Az okosak élnek, a buták halnak,
Én nem megyek neki soha fejjel a falnak.
Hátulról baszom szét az egészet,
A játékosok tudod mindig célba érnek.
Nem érdekel semmi, csak egy dolog a fő,
Dopeman bébi nevet, mert én vagyok a nyerő.
Refr.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala