|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Nesztek Live |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
László Viktor Pityinger László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dope: Az egyetlen út, hogy megváltoztass az,
Hogy lelősz és kitaposod a belemet,
Eltemeted a tetemet;
De ha meghalok többen veszik meg a
lemezemet.
Mindenki ki van mert itt van az egyetlen
Aki mindent kimond egyenesen.
Nincs középút, velem vagy ellenem,
Ha velem vagy bent állsz a célkeresztben.
Úgy élem az életem mint az oroszlán,
Ha kell korán megyek.
Neki senki sem segít, én sem segítek,
Minden tettem mögött ott van az érdek.
Dopeman bébi tudod az a fajta ember,
Akit a többi utál vagy tisztel.
Minek ide szöveg ha a szöveg nem éles,
Az én vakerom tudod 187-es.
Refr. Mr. Dopeman, Mr. Dopeman
Mit csinálsz, mit csinálsz?
Megbaszom a kurvát
Bom-bom-bom.
Dope: Rémálom a Szigony utcából,
Lelkiismeret engem nem gától.
Ha nem adsz pénzt, nem vagy a spanom,
Ha nem vagy a spanom, fejeden a szarom.
A fejeden a szarom, a botom belarakom a feleséged
valagába,
Utána megtudod és indulhat a dráma.
Nem tudsz mit tenni mert mögöttem az utca,
Elveszem amit akarok,
Ha mindenki lophat, én is lophatok, hazudhatok.
Ilynnek nevelt engem a terület,
Amit úgy hívnak a VIII. kerület.
Itt van Dopeman, ott van a világ,
Nekem a kést sokan a hátamba vágnák,
De itt vagyok én fönn a Mahasz topon,
Nem hagyom abba csak a levegőt rontom.
Refr.
Dope: Nem vagyok már az a fiatal kiskölök,
Aki voltam 2 évvel ezelőtt.
Mióta kiköpött a getto engem,
Öregebb lettem és több lett az eszem.
Régebben is veszélyes voltam,
Ha nem tetszett valami mindig is szóltam.
Ha kellett a nőket leringyóztam,
A tolvaj politikusoknak beszóltam.
Ezért utálnak engem,
Mert a szövegemmel lóvét kerestem,
És nem kellettek a menedzserek,
Hogy az emberek megvegyék a lemezemet.
Rete-tetette-tetete,
Nehogy azt hidd, hogy nem vagyok egy igazi kibaszott
mack.
Egy dolog nem lesz többé ugyanaz,
Dopeman lesz a leggazdagabb paraszt.
Refr. ...Megbaszom a kurvát...
...Elveszem a pénzed...
...Felszívok egy utcát...
...Megiszom a piát...
...Felhúzom a puskát...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
