|
|
|
|
|
| Előadó: | Románcok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
I Refr.Virágoskert az én szívem, nincs ki megöntözze, az én szívem ragyogását, nincs ki átölelje Felnézek a kék ég felé, s kérdem az istentől, mért nem múlik el a bánat már az én szívemből
Nem tudom, nem tudom én, hogy hol lehetsz,
kereslek, kereslek én szüntelen Virágos kert a szívem, tiéd lehet,
nélküled elhervadok, kié leszek
- Refr. -
Nem alszom, nem alszom át az éjszakát,
szeretném hallani én a hangod már Virágos kert a szívem, s tiéd lehet,
nélküled elhervadok, kié leszek
- Refr. - 2 x
- Intermezzo -
II Nekem már nem elég semmi,
annyiszor hazudtál nekem,
miattad sírtam át, sok éjszakát
Nem tudom, mit kéne tennem,
hogy téged elfelejtselek,
nélküled üres minden, csak fáj a szívem
Refr.Ahogy a két szemeddel nézel,
mindig ragyog rám,
ahogy a szívem dobban érted, eléget a vágy Ahogy a két szemeddel nézel, nem bírom tovább
ahogy a szívem összetörted, hogy éljek tovább
III Refr.Ez a dal, mit dúdodolok, neked szól hallgasd jól,
Ugye nem csak álom volt, hogy élsz és vársz
Rózsa nyíl és a könny csordul ki a szememből Ugye nem csak álom volt, hogy élsz és vársz
Hozzád oly szomorú szívvel jöttem,
Ez egy boldogtalan bolond nyár Szívem fanatikus őrült módon, vár rád és rám 2 x
IV Ha enyém leszel, már nem számít semmi Ha velem leszel, újra boldog leszek
Ha enyém leszel, elmúlik a bánatom
És nem lesz könnycsepp már az arcodon
Refr.Elmúlik minden, ami fáj,
de kérlek, néha gondolj rám
Érezd, hogy úgy szeretlek én,
ahogy eddig még senki mást Elmúlik minden, ami fáj,
de kérlek, néha gondolj rám Érezd, hogy nagyon fáj a szívem,
ha nem vagy velem.
V Hogy tudnék boldog lenni nélküled
Hogy tudnék nem gondolni rád
Te voltál az én szívemben minden dobbanás
Te lettél az életemben oly nagy csalódás Hogy tudnék boldog lenni nélküled
Hogy tudnék nem gondolni rád
Te voltál az én szívemben minden ragyogás Nélküled az én szívemben nem lesz többé nyár
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
