|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
László Viktor Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Pityinger Péter |
|
Marosi Z.Tamás (Pierrot) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dope: Ládi-dádi-dádi, didi-dadi-déj,
Ne kérdezd mér\' ilyen a játékos vér!
Na tudod mi van G, Dopeman...
Te csak egy ribanc vagy, én meg a
Do-o-Dopeman,
\'97, végre megjöttem.
Itt van a VIII-ból a tökös gyerek,
Egy játékos aki majd megmutatja neked, hogy
hol a helyed, balek...
Nem, nem szeretem ha behúznak a csőbe,
Nekem erre nincs időm, várnak a spanok,
Minden amit akarok: a baszás aztán rohanok.
Hajtom a pinát mert kanos vagyok,
Ha megvolt már nem ér 5 Ft-ot.
Ne mond, hogy szeretsz, mert ha hátat fordítok
Egyből Döglégy seggét nyalod,
Szaszát szopod, Big Daddy faszán ülsz,
Aztán te se tudod, hogy kinek szülsz.
Nem vagy te más mint egy fasztarisznya,
Itt nincs románc, ez a Játékosok klubja.
Hölgyek előre, mi ez a lószar?
Minden ribanc csak egy dolgot akar:
Ha nincs pénz, nincs dugás,
De ha van lé, minden mehet akár egy seggbe kúrás.
Kurvák-stricik, stricik-kurvák,
Ezt a játékot a pináért játszák.
Hatost dobtál de én nem leszek kilenc,
Bukj le bébi, hagy élvezzen a kéjenc!
Ládi-dádi, didi-dádi-déj,
Ne kérdezd mér\' ilyen a játékos vér!
A Játékosok klubja itt van velem,
Mostmár tudod mi van, uff, én beszéltem.
Mc Ducky: Na mi van Dopeman? Mit hiszel haver?
Hiszed a szöveged engem is lever?
Láttam már tudod egy-két dolgot,
De még sohasem láttam, egy ekkora bunkót.
Dopeman, Dopeman, csak nyaljad a bulát,
És közben bébi fogd be a pofád!
Ugyanaz a duma, ribanc ez, ribanc az,
Ha túl sok az üresagyú pasas.
Öt perc után meg mindegyik elmegy,
Mindig túl sok a szöveg, semmi ritmus, csak
szexizmus,
Ne csak a szádat jártasd, mutasd meg mit tudsz!
Mi volna ha nem lennének csajok,
Hova dugnátok az átkozott farkatok?
Lehet, hogy ez a pasik világa,
A pasikat csak a pinga hajtja.
A nőknél van az ész meg a fifika,
Ezért dühös az összes bika,
Mert mindig ő fizet, de ha nem bírom
Tudod hát egyből vizet kapsz.
Kacsának te nem vagy macho,
Nem vagy más mint egy menő manó!
Jobban teszed ha velem nem kezdesz,
Mert tuti, hö, hogy te vagy a vesztes!
Dope: Yee... Játékosok klubja,
1997, Dopeman meg Kacsa.
Egy igazi G, meg egy igazi csajszi! Hehe, yee!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
