|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
László Viktor Pityinger László (Dopeman) Pityinger Péter (Kicsi Dope) Pityinger László Pityinger Péter |
|
László Viktor Pityinger László (Dopeman) Pityinger Péter (Kicsi Dope) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.: Itt van Dopeman a VIII-ból, (Yeeh!)
A nyomorult gettóból. (Oh, Oh)
Dope: 1980, hat éves voltam mikor a VIII-ba költöztünk
Nem tudtuk, hogy ez a g-e-t-t-o, a gettó
Itt semmi nem jó!
'81-ben még minden más volt,
Az összes kölyök együtt játszott,
Az éjszakában az ököl döntött,
Egy az egyben az erősebb nagyobbat ütött
és győzött.
'84, jött a break,
Lenn a téren nyomták a srácok,
Melegitőben, makkos cipőben,a dühöngőben ment
a foci,
Válon a magnó, üvölt a Whodini.
Rákóczi téren a sok-sok ringyó,
A legtöbb strigó ott kártyázott.
Hatalmas pénzeket akasztott,
100 ezreket nyert vagy vesztett ha razzia,
Volt mindenki futott mind a veszett kutya,
Az utca üres lett, disznó zsaruk jöttek-mentek,
De sosem nyertek,
Ilyen tudod a VIII. kerület.
Refr.
Dope: 1986, az élet gyorsabb, az utca vadabb.
Srácok felnövőben mindjobb a kertben,
Ragadozók a dzsungelben.
Nincsen fa csak beton,
A keleti oldalon élni nem egy álom.
Dopeman még csak 23,
De többet láttam mint egy öregedő ember,
Hidd el, jobb ha Budán kelsz fel,
Ott csendes az este, nyugodt a reggel.
Ideát tudod az ördög az úr, ez a veszélyzóna,
Az alvilág birodalma.
'88-ban a suliból vitték el az osztálytársat,
1 év sitkó, börtön lingó,
A gyerek nem más mint egy refes gringó.
Ki kell törni ebből a pokolból,
Nehéz dolog mindenki harcol
A pénzért mer' az Isten neve steksz,
Tele a tárca bármit tehetsz.
Valami kell, vedd el!
Ilyen tudod haver a VIII-ker.
Refr.
Dope: 1997, veszett a világ, a helyzet szarabb mint valaha,
Minden sarkon egy újabb banda,
Pisis kölykök higítóba dugják a fejük,
Tinilányok a testük eladják,
A nepper cuccát szívják,
Munkát nem kapsz.
Különben is minek? A bűn fizet.
A meló nemesít, de nem lesz pénzed,
Csessze meg a McDonald's meg a Big Mac!
Vár az utca aranybánya,
Lehetsz rabló, vagy orgazda,
Strici, nepper, pénzbehajtó,
Csaló, sikkasztó, maffiózó.
Bármit csinálsz, nem vagy nagyobb tolvaj
Mint az Állam meg a kurva adóhivatal.
Lehet, hogy megbuksz, és a sitten rohadsz mígnem
Vissza jösz a kerületbe,
Tudod haver ez egy józsefvárosi mese...
Refr.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
