|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) Pityinger László (Dopeman) Zana Zoltán Pityinger László Pityinger Péter |
|
László Viktor Pityinger Péter (Kicsi Dope) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dope: VIII-ker, itt van a mester,
Nem vagyok zenész, csak egy tökös
rapper.
Funky-zene nepper, kezemben a fegyver,
Mikrofon, elkapom és lenyomom a
torkodon
A szöveget, emészd meg ha tudod,
Mert ami most jön biztos megfekszi a
ki-ki-ki-ki-kibaszott gyomrod.
Én nem ülök a vonaton és nem vagyok a hip-hop
nemzet feje,
Ha nem tetszik valami gyere,
A Szigony utca vár!
Itt nem lehetsz király,
Cak vesztes, Dopeman a tettes,
A kódom 187-es, veszélyes
Pinavadász Mc, mert ez nekem az élet
Játék és a pénz az Isten.
Jéghideg a szívem,
Minden amim van a szavam,
És a tökeim szarom a fejedre,
Soha ne tedd be a lábad a kerületbe!
Eljött a VIII, elér az utca,
Isten hozott, ez a Játékosok klubja.
Döglégy, Szasza és Dopeman a házban,
Ennél nagyobb szarban még sose voltál,
Mire észbe kapsz késő, nem vagy már nyerő,
A játékosoké a pénz, a hatalom meg a sok nő:
Dopeman a nyerő!
Itt forog a kocka, ömlik a pezsgő.
Refr.: Eljött a VIII, itt van már,
A Játékosok klubja téged vár.
Eljött a VIII, itt van már.
Zolee: A Játékosok klubja, a Dopeman cucca,
Itt a kibaszott VIII, a József utca.
Döglégy Zolee az argentin golcsó,
Semmisem változik, de éppen ez a jó.
A kurvák még ugyanúgy megeszik a botomat,
És akad néhány gyagya aki csak engem toszogat.
Mondtam azt, hogy buzi lap és mondtam, hogy
buzinak
De nem bántok már senkit, elteszem az uzimat.
És az se baj öcsi ha nem kantolod a szövegem,
Elteszem a lövegem és valahogy lenyelem,
Mert nem érdekel semmi más csakis egy dolog:
Nem hiszed el, de ez az egy én vagyok!
És enyém lesz úgyis az utolsó falat,
Neked a kondédban semmi sem marad.
Egy Pinochet vagyok, tudod nekem ez a hatalom,
Máskülönben szétbasz az unalom.
Mert itt van a spanyol, mindent letarol,
A sok tüzes szenyorita meg elébe farol.
Megfogom a lóvét és szanaszét szedem,
Hogyha nincsen ingyen, akkor van pénz megveszem.
A Dopeman tudja, hogy ez a ribi kéne,
Mindegyik kis puta meg van véve.
Puka mi a mór, meg a mama lapinga,
Rázza magát a sok-sok kis bula.
Mindegy az, hogy fekete, fehér vagy spanyol,
Mindegyik aranyos amikor majd leguggol,
Mert ez az a kibaszott duma amit olyan jól
mondok el,
Az argentin dög meg a Kartel, ennyi kell.
Szasza te kis csibész, énekeld el!
Refr.
Dope: VIII, VIII ez nem a sátán száma,
Itt jön Dopeman puncira vadászva.
Ma éjjel kibaszottul áll a faszom,
De még nem igazán tudom, hogy hova is rakom,
Nyald meg a golyóm, szopd le a dákóm,
Legyél a ringyóm, én nem igazán bánom,
Ha a punci egy kicsikét várat
Addig húzok egy gumit, majd ürítem a tárat,
Aztán húzz a picsába, én pedig
Iszom tovább a következő puncira várva.
Anyád álma, hogy férjhez mégy ma nem válik valóra,
Rossz lóra tettél mikor Dopeman-nal keféltél,
Mert az egyetlen dolog mi szivemben megfér a pénz.
Mit gondolsz ki vagy?
Nem vagy más mint egy üresagyú cafat!
Én annyira rezelek, hogy izzad a tököm,
Nem baj picsa, majd izzadtan lököm
A szádba, Döglégy tudja, hogy Dopeman imádja,
Ha dögös a maca és borotvált a buksza.
Kinyalva áá, nem leszel,
De a nagy kárszegtől biztos megveszel.
Eljött a VIII, itt van már,
A Játékosok klubja csak téged vár, ribanc...
Refr.
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
