|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) Pityinger László (Dopeman) Zana Zoltán Pityinger László Pityinger Péter |
|
László Viktor Pityinger Péter (Kicsi Dope) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dope: VIII-ker, itt van a mester,
Nem vagyok zenész, csak egy tökös
rapper.
Funky-zene nepper, kezemben a fegyver,
Mikrofon, elkapom és lenyomom a
torkodon
A szöveget, emészd meg ha tudod,
Mert ami most jön biztos megfekszi a
ki-ki-ki-ki-kibaszott gyomrod.
Én nem ülök a vonaton és nem vagyok a hip-hop
nemzet feje,
Ha nem tetszik valami gyere,
A Szigony utca vár!
Itt nem lehetsz király,
Cak vesztes, Dopeman a tettes,
A kódom 187-es, veszélyes
Pinavadász Mc, mert ez nekem az élet
Játék és a pénz az Isten.
Jéghideg a szívem,
Minden amim van a szavam,
És a tökeim szarom a fejedre,
Soha ne tedd be a lábad a kerületbe!
Eljött a VIII, elér az utca,
Isten hozott, ez a Játékosok klubja.
Döglégy, Szasza és Dopeman a házban,
Ennél nagyobb szarban még sose voltál,
Mire észbe kapsz késő, nem vagy már nyerő,
A játékosoké a pénz, a hatalom meg a sok nő:
Dopeman a nyerő!
Itt forog a kocka, ömlik a pezsgő.
Refr.: Eljött a VIII, itt van már,
A Játékosok klubja téged vár.
Eljött a VIII, itt van már.
Zolee: A Játékosok klubja, a Dopeman cucca,
Itt a kibaszott VIII, a József utca.
Döglégy Zolee az argentin golcsó,
Semmisem változik, de éppen ez a jó.
A kurvák még ugyanúgy megeszik a botomat,
És akad néhány gyagya aki csak engem toszogat.
Mondtam azt, hogy buzi lap és mondtam, hogy
buzinak
De nem bántok már senkit, elteszem az uzimat.
És az se baj öcsi ha nem kantolod a szövegem,
Elteszem a lövegem és valahogy lenyelem,
Mert nem érdekel semmi más csakis egy dolog:
Nem hiszed el, de ez az egy én vagyok!
És enyém lesz úgyis az utolsó falat,
Neked a kondédban semmi sem marad.
Egy Pinochet vagyok, tudod nekem ez a hatalom,
Máskülönben szétbasz az unalom.
Mert itt van a spanyol, mindent letarol,
A sok tüzes szenyorita meg elébe farol.
Megfogom a lóvét és szanaszét szedem,
Hogyha nincsen ingyen, akkor van pénz megveszem.
A Dopeman tudja, hogy ez a ribi kéne,
Mindegyik kis puta meg van véve.
Puka mi a mór, meg a mama lapinga,
Rázza magát a sok-sok kis bula.
Mindegy az, hogy fekete, fehér vagy spanyol,
Mindegyik aranyos amikor majd leguggol,
Mert ez az a kibaszott duma amit olyan jól
mondok el,
Az argentin dög meg a Kartel, ennyi kell.
Szasza te kis csibész, énekeld el!
Refr.
Dope: VIII, VIII ez nem a sátán száma,
Itt jön Dopeman puncira vadászva.
Ma éjjel kibaszottul áll a faszom,
De még nem igazán tudom, hogy hova is rakom,
Nyald meg a golyóm, szopd le a dákóm,
Legyél a ringyóm, én nem igazán bánom,
Ha a punci egy kicsikét várat
Addig húzok egy gumit, majd ürítem a tárat,
Aztán húzz a picsába, én pedig
Iszom tovább a következő puncira várva.
Anyád álma, hogy férjhez mégy ma nem válik valóra,
Rossz lóra tettél mikor Dopeman-nal keféltél,
Mert az egyetlen dolog mi szivemben megfér a pénz.
Mit gondolsz ki vagy?
Nem vagy más mint egy üresagyú cafat!
Én annyira rezelek, hogy izzad a tököm,
Nem baj picsa, majd izzadtan lököm
A szádba, Döglégy tudja, hogy Dopeman imádja,
Ha dögös a maca és borotvált a buksza.
Kinyalva áá, nem leszel,
De a nagy kárszegtől biztos megveszel.
Eljött a VIII, itt van már,
A Játékosok klubja csak téged vár, ribanc...
Refr.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
