|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
László Viktor Pityinger László (Dopeman) Pityinger Péter (Kicsi Dope) Pityinger László Pityinger Péter |
|
László Viktor Pityinger László (Dopeman) Pityinger Péter (Kicsi Dope) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dope: Kinyitom a szemem, kezdődik a nap,
megyek a mosdóba,
Valami furcsa... Tükörbe nézek, de
senkit se látok.
Mi ez valóság, vagy csak a túl sok fű
szórakozott velem?
Nem érzem, hogy valami baj lenne velem,
Nem értem mi van, kimegyek a nagyszobába,
Minden bútor fehér lepedővel van letakarva.
Nyílik az ajtó, belép az öcsém és rám se hederít,
Hiába szólok, egyre gyanúsabb vajon mi folyik?
Átnéz rajtam mintha levegő volnék,
Rácsapok a hátára, olyan mintha hozzá sem érnék.
Elönti az agyamat a pánik,
Valami nagyon gonosz dolog történik.
Irány az utca, észre se veszem, hogy ajtó nincsen
nyitva,
Mégis lazán átmegyek rajta.
Mint a filmben Patrick Swayze, mi az isten?
Kérdezem magam, ez nem lehet igaz!
Halott vagyok vagy csak egy álom nyomaszt!
És megint elalszok és megint felkelek uganez több évig!
És ez 1... évig 2...év 3...évig és kész meg haltam!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
