|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
László Viktor Pityinger László (Dopeman) Pityinger Péter (Kicsi Dope) Pityinger László Pityinger Péter |
|
László Viktor Pityinger László (Dopeman) Pityinger Péter (Kicsi Dope) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dope: 1997 a Dopeman éve, megjöttem végre.
Mint a világ vége, sokaknak
Tele van a töke, hogy engem hallanak.
Utálnak azért amiket mondok,
De tudod én sohase változok, ugyanaz maradok
Aki voltam, csak egy játékos a földi pokolban
Gettóban, megszoktam
Senki nem segít,
Mindig ugyanaz a szar, csak az idő változik.
8, 8 ez nem a Sátán száma,
Emlékszel még, itt jön Dopeman puncira vadászva.
Még mindig az alkoholista funk a zeném.
A farkam kemény.
Egész nap csak szívom a füvet,
És döntöm magamba a tüzes vizet.
Ha csinálod a tüzet, az neked rossz,
A Játékosok klubja majd kurvára lepofoz.
Dopeman a név ami kijön a szádon,
Mielőtt öcsi a ravaszt meghúzom.
Refr.: Keleti oldalon, nyugati oldalon,
Mindenki tudja kié a hatalom.
Dopeman papa meg a Játékosok klubja,
Minden ribanc az én faszom szopja.
Dope: Te miben hiszel, Istenben, szeretetben?
Én a pénzben. Mikor Isten elhagy téged,
A nőd meg másokkal hetyeg,
A pénz tudod, soha nem ver át téged!
Nem ez a hip-hop, mondanád öcsi,
De rossznak mondod, én vagyok a hip-hop.
Én voltam mikor az egész kezdődött,
A Szigony utcában az Ámor előtt.
Megtanultam milyen az élet,
Ha nem baszod meg, ő basz meg téged.
Én hátradőlök, és mindenkire szarok,
Csak elveszek és soha senkinek nem adok
Semmit. Te tartod a nődet, én viszem a pénzért,
Ha sokat beszél, tudod a falba verem a fejét.
A csajok szerint nem vagyok más csak egy született szemét.
Hiába veszel ki a gettóból,
A gettó nem veszik ki a gringóból.
Dopeman a név ami kijön a szádon,
Mielőtt öcsi a ravaszt meghúzom.
Refr.
Dope: A Játékosok klubja, a Dopeman cucca,
Itt én ülök a trónon a főnihilista.
Dopeman bébi kezében nagy üveg pezsgő,
A sarkon a spanok közt repül az idő.
Egyik percben még pörög a kocka,
Következőben mindenki futva
Menekül a rohadék rendőrök elől,
A gettó előbb-utóbb majd megöl!
Amíg tudom élvezem az életet,
A pináért meg a pénzért rappelek.
A színpadról tudod jobban látom,
Hogy a tarajok közül melyiket kivánom.
Vinném hátra az öltözőbe,
Hogy az egész bandát a paradicsomba vigye.
A közönség még visszatapsol,
Én már búcsút vettem a patrontól.
Mikor 6 láb mélyen fekszem a földben,
A sírkövemen az legyen írva;
,,Dopeman a név ami kijön a szádon,
Mielőtt öcsi a ravaszt meghúzom".
Refr.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
