|
|
|
| Előadó: | Tátrai Band |
|---|---|
| Album: | Mexicano |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 6:38 |
| Szövegírók: |
Hetesi Péter Pál |
|
Tátrai Tibor |
|
| Kiadó: | SonyBMG |
| Stílus: | Blues-rock, modern elektronic blues |
| Címkék: | Keressük! |
Egyszer csak kinyit majd az a kocsma
A hol és mikor, aki kell, megtudja
Na, szóval, egyszer lesz majd az a hely
Ahová a hajnal sosem jöhet el
Fönt a cégéren: Black & Blue Café
Suttogják róla: az ördögé
Mindegy, férfi, mindegy. Ez az a hely
Ahol senki nem kér, nem követel
Nincs vágy, nincs szenvedély
Valahol távol árnyék a fény
Nincs bűn és nincs erény
Bíbor köd lett minden remény
Nincs vágy, nincs szenvedély
Valahol távol árnyék a fény
Nincs bűn és nincs erény
Bíbor köd lett minden remény
A korsón a név talán ismerős
A sörhöz spangli, épp elég erős
Nincs apelláta, itt van az a hely
Ahonnan egy lélek sem távozhat el
Törzshelyünk lesz a Black & Blue Café
Mondhatják róla: az ördögé
Lehetne jobb vagy rosszabb ez a hely
De ez itt senkit, senkit nem érdekel
Nincs vágy, nincs szenvedély
Valahol távol árnyék a fény
Nincs bűn és nincs erény
Bíbor köd lett minden remény
Nincs vágy, nincs szenvedély
Valahol távol árnyék a fény
Nincs bűn és nincs erény
Bíbor köd lett minden remény
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
