|
|
|
| Előadó: | Keresztény dalok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bajor László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Húsvétolunk, ünnepelünk.
Későn kelünk
Ráérünk, így hát heverünk.
Mindenki boldogan henyél,
Hisz elmúlt már a mogorva tél
Szívünkben fenséges érzet önt el,
S megállapítjuk bölcsen,
Hogy jön a tavasz az ifjú kamasz.
Sok ezer éve így van ez már
S a tisztelet mindig kijár,
A boldogan üdvözölt évszaknak,
Pedig ekkor nem szüretelnek, aratnak.
Pusztán csak örülnek a Napnak,
Mely süt, árasztja, ontja melegét szerte-szét
Barlangi ősünk is így csinálta már,
Mert amiire vár: a Nyár,
Ebben küldi előhírnökét,
És semmiképp
Sem szeretne haragba keveredni vele.
Baj is lehetne biz belőle!
És áldoz neki örömujjongással,
Néhány tojással.
Ez érthető, hiszen a holt tojás
Valami nagyszerű csodás varázzsal átalakul
S belőle kibújik
A benne rejlő élet.
S ez a képlet.
Festette is szépre, tarkára, barkára,
Pirosra is. – az élet csodája
E köntösben talán mégis a legszebb.
S mi, kik ismerünk Golgotát, keresztet,
Furcsa, hogy akár barlangi ősünk, úgy cselekszünk.
Tojást festünk. Festünk! De kitaláltunk rá egy szép mesét,
És el is hitték szerte-szét:
Hogy a feltámadás
Jelképe a piros-tojás.
Ismerve az ősbarlangi mesét
Alig hiszem, hogy eme szép
S fenséges tényt magában foglaló
Igazság, egy főtt tojásra volna fogható.
Mert a főtt tojás ugyan soha
Ki nem kél, s talán ez az oka,
hogy nem is hiszik sokan a feltámadást.
De azért húsvétkor mégis főznek tojást.
Sok-sok piros tojást.
Talán menti mindazokat,
Hogy a sokat vitatott tojásokat
Egy nyuszi viszi kisputtonyos hátán
S ilyenkor nincsen sátán,
Mint karácsony-táján,
Ki ijesztős, kaján legyén.
Vele szemben a nyúl igen jámbor szegény.
Örül, hogy él … hogy hogy jutott tojásokhoz?
Az sokaknak gondot okoz! Meg mondom én egyszeriben:
Fantázia teszi bele puttonyába.
Nem is volt ez így hajdanában.
Nem tyúktojás volt a kosarában.
Nem is volt neki kosara, hanem ő maga volt befogva
Egy kicsike kis kocsiba.
A tavasz bájos istennője ült a kocsiban,
S gyeplője az ő kezében volt.
A sok befogott nyuszi pedig loholt.
Hegyen völgyön át.
S az istennő szívta a tavasz mosolyát.
E bájos évszak így köszönte be,
S tél zord köpönyege
Egyszeriben el is tüne.
Ez a nyuszi képlete.
Valóban ez szép mese, de hogy mi mint keresztények
Mért hódolunk e mesének,
Vajon ezt ki fejtené meg?
Mennyi képlet, mennyi mese,
Se veleje, se teteje
És ma is élünk vele.
Jó néhány évezred óta, pogány módra!
No, de a húsvéti kalács,
Sonka meg a locsolkodás
Ezek már csak keresztények?
Hisz letagadhatatlan tények,
Hogy az Úr kenyeret törött,
S nincs pogányság e jel mögött!
A böjtnek is most van vége,
Szentelt sonka jön helyébe.
Nos és hát a locsolkodás?
Ez igazán hívő szokás,
Hisz az ősi keresztények
Bátran összegyülekezének
S a rómaiak gyáva hada
Hogy őket szét-ugraszthassa
Vizet fröcskölt hát közéjük,
Így bánhatott csak el vélük.
Értjük!
De hát szó fér a meséhez!
Mi köze Jézus sovány, kovásztalan kenyeréhez
Az élesztős, mosolygós kövér kalácsnak?
S mi jelképe volt a téli koplalásnak?
A böjt után jön a szaka evésnek, ivásnak.
S vadász zsákmányok ősi korszakát menti át
A jó étvággyal lefaragott csonka sonka.
És a locsolkodás
A téli szennytől való mosakodás
Átkeresztelt illatos emléke.
Mikor végre kibújhatott bűzös odújából az ember!
Mert a barlangi ős is örömmel ment el,
A forráshoz és patakhoz mosdani,
Bőrvackait leoldani.
Így tehát a locsolkodás nem ősi keresztény szokás.
Pogány örökség, semmi más.
De kik igazán tudnak ünnepelni,
Golgotára néznek szüntelen.
S bűnüket nem tudván elviselni,
Jézushoz futnak, ki bűntelen.
A szent kereszt lábához leomolva
Mi minden szenvedést feledhetünk,
Ősi pogány bűnöktől szabadulva,
Érezzük, tudjuk, Jézus velünk!
Az idén június 28-án és 29-én a Velencei-tónál indul immár negyedik alkalommal a Magyar Tavak Fesztiválja, amely a kultúrát, a sportot és a természet szépségeit ötvözi.
Az országos fesztivál július végén a Tisza-tónál, majd augusztus végén a Balatonnál folytatódik. Június 28-án, pénteken gálakoncertet rendeznek a Csajághy Laura Szabadtéri Színpadon Az ének értelme címmel.
Az idei Magyar Tavak Fesztiválja gálakoncertjein Miklósa Erika mesterképző énekiskolája, a Kvintesszencia hallgatói mutatkoznak be.
A világhírű operaénekesnő közreműködésével tíz énekművész mutatja meg tehetségét, egyúttal bepillantást nyerhet a közönség az oktatási metódus, az énekképzés, az előadói mesterség elsajátításának kulisszáiba.
A koncert-talkshow repertoárja a mesteriskola sokszínűségét tükrözi
A klasszikus szerzők mellett megjelenik a dzsessz és a könnyű műfajok, a musical és az operett, valamint magyar nóták is elhangzanak.
A koncert közreműködői között van András Gábor Róbert, Bojtos Luca, Budai Beatrix, Dobrita Roland, Gáspárik Szilvia Klára, Iván Szandra, Subedi Anna, Szabó Bence, Szakács Erika és Szenthelyi Krisztián. A zenei vezető Szüts Apor, az előadás rendezője Novák Péter.
A második napon, június 29-én, szombaton a kerékpározásé lesz a főszerep
A résztvevők a Velencei-tavat tekerik körbe, majd az egyes megállókon a Velencei-tó térséghez szorosan kötődő, neves előadók várják őket produkcióikkal.
Délelőtt 9 óra 30 perckor a Vintage Dolls lép fel a Halász-kastélyban. Az énekes trió és kísérő zenekara az 1930-as, '40-es évek híres amerikai többszólamú dalait dolgozza fel. Műsoruk megidézi a múlt század közepének zenei világát, a korra jellemző megjelenésbeli elemekkel ötvözve.
A pákozdi Katonai Emlékparkban 11 óra 15 perctől latin dzsessz piknik várja a közönséget Fehér Lili (ének, zongora), Horváth Márk (gitár) és Stencl Tamás (szaxofon) fellépésével.
A dinnyési Hagyományőrző központban 13 órától népzenei dallamok hangzanak el Czeilinger Izabella, a Zeneakadémia népdalénekese és barátai előadásában.
A Velence Resort & SPA kertjében 15 óra 20 perckor az Operavarázs Jónás Krisztával és Rezsnyák Róberttel című műsorral várják a közönséget.
