|
|
|
Béke! Ez, nem holmi elbaszott kisvárosi álomnak a képe,
a Fhészek nem megalkuvó típus,
A zene melankólikus, úgyhogy fuss,
irgalmazzon neked, az Úr Jézus Krisztus
ODUPLA:
Sorsot vettem. Vetetve tettekbe tetvekbe, betévedtem szürke sötét helyekre,
vigyázva a fejekre, meg a szelekre.
Néha a hideg ráz, zebramintás algebrák károgják,
mások meg sasolják, betépve suttogják, lesújt a hatóság, vad sóhajtás, szóhajtás, elftárs.
Bezár a bazár, menni kéne már, gyilkos darázsfészek betépek.
Üres hídon csak a szétesett fantomod, a kamot mondod, mortal kombat kongat,
mert újra vérszomjas a szombat, a dob meg dongat, dongó fullánkja fullos gádzsiba mártva,
felraklak a zongorámra, a magas c-t nyomom durr bele a szádba, Hurrikán Smith se látta,
De a Fhészek ott van a nyomában, Ottawa-ban, pont, mint tudod mit tettél tavaly nyárba.
Acapulco-nál kapucniba capuchinót kortyolt,
aztán forró dróton drótolt, boltolt, megragadott egy coltot,
de ezzel csak oltott. Odupla dupla szórással tüzet szórt.
KÓRBONCNOK:
Fröccsen az orrodról a mitesszer, kitálalok neked, mondjad mit eszel? Én magamért kiteszek.
Mert mindennap kínt eszek, magyarosak az ízek, ez egy zsíros gyönyör.
Magyarosan gyötör, irány Tököl, vagy az ötcsillagos csillag börtön,
a boldogságot öltönyként magamra öltöm.
Igyad a fekete levest! És a felén se nevess, mert Emese sms-ének a fele se mese,
feleselsz az msn-emre, olyan fejet vágsz, mintha a zene se menne.
Kierőszakolt rímekkel dobáltok félvállról, lecsúszhatsz a létráról,
ha nem ízleled a színpadfényt, kérd el a kínpadpénzt,
igyad a levet, amíg a darázsfészek nevet,
Nem kérdezzüka neved, de nem is mondhatsz nemet.
Nem is mondhatsz nemet...
Béke! Ez, nem holmi elbaszott kisvárosi álomnak a képe,
a Fhészek nem megalkuvó típus,
A zene melankólikus, úgyhogy fuss,
irgalmazzon neked, az Úr Jézus Krisztus
Segíts Te is egy kitöltéssel!
