|
|
|
| Előadó: | Zalatnay Sarolta |
|---|---|
| Album: | Kislány a zongoránál és társai... |
| Megjelenés: | 2001 |
| Hossz: | 2:48 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Frenreisz Károly |
|
| Kiadó: | Hungaroton Records |
| Stílus: | Sláger, pop rock |
| Címkék: | Keressük! |
Ha kimegyek az ócska piacra,
Lemezek közt böngészek én,
Csakis olyan, ami nincs divatban,
Elnézhető körülmény.
Tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi más ma már a módi,
Nekem jó, ahogy van.
Az öregúr siet már elébem,
A gramofon recsegve szól,
Velem örül, amikor kimondom,
Ismerem a papámtól.
Megint csak tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi, változik a módi,
Nekem jó, ahogy van.
Rézmozsarak sarokban hevernek,
Kardok között pár ócska kép,
De akkor is zenére szerettek,
Lányok és a leventék.
Gúnyosan tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi más ma már a módi,
Nekem jó, ahogy van.
Hazamegyek, otthon a Beatles-ek,
Legújabb nagylemeze vár,
Nem akarok hinni a fülemnek,
Ismerős egy kicsit már.
Nevetve tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi ravasz ez a módi,
Nekem jó, ahogy van.
Kacagva tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi más ma már a módi,
De nekem jó, ahogy van.
Nekem, jó ahogy,
Nekem jó ahogy,
Nekem jó, ahogy van.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
