|
|
|
| Előadó: | Shannon.hu |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Molnár Sándor Hosszú (Molnár Sándor) Sajben Gábor Juhász Róbert Péter János Batta Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kicsi voltam, úgy emlékszem, lehettem vagy négy,
Apám intett: indulás, s én megfogtam kezét.
A szigeten az öreg fák közt játszottunk sokat,
Én mindig kértem, másszuk meg a régi romokat,
Ó, és később már a parton ültünk, hullámzott a víz,
Papírcsónakokat úsztattunk, lehetett már vagy tíz,
Kavicsokkal megdobáltuk a lusta, nagy folyót,
S integettünk, ha láttunk egy igazi, nagy hajót.
Az én városom, az én városom,
Ő elmesélte, milyen volt az én városom.
Már ismerős a tér, az utca, s minden egyes ház,
A kapu alatt az álmos szemű éjszakai lány,
Ismerősök jönnek szembe, intenek nekem,
Nézd, ez itt a szomszéd fiú három gyerekkel.
Ó, és elindultunk jó korán, még alig kelt a nap,
Hogy megkeressük a helyünket a régi híd alatt,
Kavicsokkal megdobáltuk a lusta, nagy folyót,
A szigetről meg egész nap csak szólt a zene, szólt.
Ez az én városom, az én városom,
Elmeséltem, milyen volt az én városom.
Ismerős a kapu és már ismerős a fal,
Ismerős a kápolna, s a fák alatt a pad,
Ott áll már az én nevem is más nevek között,
És ismerős a föld, ó, a fejem fölött a föld...
És most itt ülök egy felhő szélén, lábam lógatom,
Oly különös, de mégis így van: megöl az unalom,
De eljön majd az idő, s vele eljössz majd te is,
Én kérdezek, te felelsz és én kérdezek megint.
Az én városom, az én városom,
Elmeséled, milyen lett az én városom.
A színpadon köszönthetjük – mások mellett – Vágó Bernadettet, Bori Rékát, Ember Márkot, Serbán Attilát, Veréb Tamást, Szinetár Dórát és Puskás-Dallos Pétert is.
Lebilincselő utazásra hívja a nézőket a Habsburgok fényűző, mégis tragikus világába a Sisi életét megidéző Elisabeth című musical. A világ számos országában méltán híressé vált darab magyar adaptációját október 3-tól mutatja be az Erkel Színház. Most az eddig titkolt szereposztásról is lehullt a lepel.
Több mint 30 éve debütált a bécsi Theater an der Wien színpadán, és azóta is a musicalirodalom legkiemelkedőbb alkotásaként, világszerte kultikus darabként tartják számon a Habsburg császárné, Sisi sorsának egyedi arcát bemutató, Elisabeth című darabot.
Az előadás nem csupán egy történelmi musical, hanem egy mélyen emberi dráma a szerelemről, veszteségről és a halál elkerülhetetlenségéről, amely új megvilágításba helyezi a császárné alakját és örökségét. Michael Kunze szövegkönyve és Sylvester Levay zenéje egyaránt arra törekszik, hogy Sisi életének árnyalt, érzelmekkel teli oldalát tárja fel, miközben a Halál karaktere nemcsak fenyegető, hanem szenvedélyes és szinte szerelmes figuraként jelenik meg a színen. A darab a zenés színház műfajában újszerű módon ötvözi a történelmi eseményeket és a személyes sorsokat. Szente Vajk rendezése pedig egyedi megközelítést kínál azzal is, hogy
Sisi életszakaszait kettéválasztva külön szereplőt szán a fiatal és az érett, nőiességében kiteljesedett címszereplő megformálására.
A színház ezúttal is különleges módját választotta a szereposztás bemutatásának
Az Erkel homlokzatáról egy többszáz négyzetméteres fátyol ereszkedett alá az épület előtt összegyűlt közönség segítségével, megidézve ezzel Sisi – az előadásban is hasonlóan visszatérő - esküvőjét. Ezután lebbent le a fátyol a darab szereposztásáról is. Eszerint Elisabeth szerepét Vágó Bernadett és Bori Réka játssza, a fiatal Sisit Kovács Gyopár és Pásztor Virág alakítja. Puskás-Dallos Péter és Cseh Dávid Péter Ferenc József, míg Veréb Tamás és Koltai-Nagy Balázs a Halál szerepében lép színpadra. Luigi Lucheni Ember Márk és Serbán Attila lesz az Erkelben, Zsófia főhercegnőt pedig Szinetár Dóra alakítja.
