Előadó: | Shannon.hu |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Molnár Sándor Hosszú (Molnár Sándor) Sajben Gábor Juhász Róbert Péter János Batta Gábor |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Kicsi voltam, úgy emlékszem, lehettem vagy négy,
Apám intett: indulás, s én megfogtam kezét.
A szigeten az öreg fák közt játszottunk sokat,
Én mindig kértem, másszuk meg a régi romokat,
Ó, és később már a parton ültünk, hullámzott a víz,
Papírcsónakokat úsztattunk, lehetett már vagy tíz,
Kavicsokkal megdobáltuk a lusta, nagy folyót,
S integettünk, ha láttunk egy igazi, nagy hajót.
Az én városom, az én városom,
Ő elmesélte, milyen volt az én városom.
Már ismerős a tér, az utca, s minden egyes ház,
A kapu alatt az álmos szemű éjszakai lány,
Ismerősök jönnek szembe, intenek nekem,
Nézd, ez itt a szomszéd fiú három gyerekkel.
Ó, és elindultunk jó korán, még alig kelt a nap,
Hogy megkeressük a helyünket a régi híd alatt,
Kavicsokkal megdobáltuk a lusta, nagy folyót,
A szigetről meg egész nap csak szólt a zene, szólt.
Ez az én városom, az én városom,
Elmeséltem, milyen volt az én városom.
Ismerős a kapu és már ismerős a fal,
Ismerős a kápolna, s a fák alatt a pad,
Ott áll már az én nevem is más nevek között,
És ismerős a föld, ó, a fejem fölött a föld...
És most itt ülök egy felhő szélén, lábam lógatom,
Oly különös, de mégis így van: megöl az unalom,
De eljön majd az idő, s vele eljössz majd te is,
Én kérdezek, te felelsz és én kérdezek megint.
Az én városom, az én városom,
Elmeséled, milyen lett az én városom.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah