


| Előadó: | Wilbury Cousins |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Döglött halak fekszenek a parton.
Hangyák masíroznak Keleten, Nyugaton.
A lemenő nyári nap ontja a meleget.
Legyek szívogatják a halott szemeket.
Felpuffadt, elgörbült testüket nézem.
Ilyen az elmúlás, eszembe vésem.
Legrosszabb formád ilyenkor mutatod,
Már az élet-halál kérdést sem kutatod.
R: A balatoni nyár mindig eljött.
Nincsenek szülők, és nincsen felnőtt.
Végtelen az idő, végtelen a tér.
Az a két hónap mindent megér.
Csak egy összetákolt, szétbomló test,
Ami ebben az állapotban gyanúsan fest.
Majd lefoszlik róla a felesleges anyag.
Meg a lélek is, csak a csontváz marad
Lágy nyári szellő kél a nádas felett.
A múlt képei megrohannak a jelenkor helyett.
Újra itt van egy balatoni nyár,
De amilyen volt, soha nem lesz több már.
R: A balatoni nyár mindig eljött.
Nincsenek szülők, és nincsen felnőtt.
Végtelen az idő, végtelen a tér.
Az a két hónap mindent megér.
Emlékszel arra a két balfasz srácra,
Akik egész éjszakákat áthorgászva
Vággyal telve bámultak az égre.
Akadjon horogra egy nő is végre!
GG már meghalt, és én is kicsit Vele
Ha rágondolok, a szívem szakad bele.
Mert akkor se köpött, mikor szarrá verték.
Sosem felejtem azt az iszonyú estét.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.