|
|
|
| Előadó: | Keresztény dalok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Emlékszem: Kemény bilincsbe verten,
bénultan ültem a hideg kövön.
Sötétség, bűn és vád töltötte el lelkem,
ijesztő csend kietlen börtönöm.
Halál: Oly mindegy. Csak nagynéha lázadt
valami bennem. Életvágy talán.
S akkor... szerettem volna összetörni
bűnt és bilincset börtönöm falán...
Neki az ajtó rozsdamart vasának
sámsonkarokkal! Ki a fényre! ki,
ahol szabad mezők ujjongva várnak,
s ahol az élet szent magvát veti!
Néha. És máskor rémek. Megremegtem:
a szívemen kemény, hideg marok.
Egy síron túli hang titkos hívása:
'Jöjj! Jöjj Barabás!' - Nem! Nem akarok!
'Barabás!' Hah, már nem a rém hívása.
Ezer torokból tör ki: Ó, elég!
Ez a halál! Jön értem. Sírom ássa
és nem kiálthatok felé: Ne még!
Most! Súlyos léptek... fegyver csörrenése...
csikordul a zár... szoborrá meredt
minden tagom... egy érdes hang: 'Barabás,
szabad lettél. Le a bilincseket!'
Először mint egy álom. De lehullnak
mégis. Tántorgó lábaim előtt
kitárt kapu áll. Ott kinn vár az élet.
Rám vár. Előre! Hadd köszöntsem őt!
Merre? Hová? Nagy céltalan örömmel
rohantam, mígnem bősz tömegbe vitt,
zúgó tömegben torpant meg a lábam.
Pilátust láttam, népem véneit...
S ott állt egy ember: nagy, szúró tövissel
megkoronázott, véres, tört alak.
Vállán vörös palást, kezébe nádszál.
Hogy le nem roskad annyi kin alatt!
Gyönge, törékeny. Vad lelkemmel érzem:
szelíd, egészen más, mint én vagyok.
Arcán csend, nyugalom. Megtört szemében
valami földöntúli fény ragyog.
Ki ez az ember? Megkövülten állok.
Énrám tekint. Ki Ő? Mit véthetett?
Valaki szól: 'A Názáreti Jézus.
Őt feszítik meg Barabás helyett.'
Oly hosszú út vezet a Golgotára...
Én végigjártam. Két lázas szemem
odatapadt vonagló alakjára,
ott égett minden gyilkoló szegen.
És nem tudtam többé levenni róla.
A szemek fénye... az a szent ajak...
a hulló vér... Múlott a perc, az óra.
Felejthetetlen percek és szavak.
A szívemen gigászi nagyra nőttek
láttán kemény, hideg gránithegyek:
Helyettem! Énhelyettem! Énhelyettem!
Hogy én éljek, hogy én szabad legyek!
Mikor utolsót vonaglott a teste,
mikor már minden elvégeztetett,
mentem alá a gyász hegyéről én is.
- S ölbe vettem egy síró gyermeket...
Megsimogattam... lázadó kezemmel,
mely azelőtt csak gyilkolt és rabolt.
S akkor tudtam meg, hogy Barabás meghalt.
Az ő testét fedi a sziklabolt.
Már csak szeretni, simogatni vágytam,
haladni csendesen, mint Ő haladt,
aki helyettem roskadt le a porba
Golgota utján a kereszt alatt.
Helyettem. Énhelyettem! Énhelyettem!
Ez a szó zengi át életem.
- Napfény gyanánt ez tündököl felettem,
s ez nyitja meg a mennyet is nekem.
'Ki az? Ki zörget?' - kérdik majd. 'Barabás,
aki helyett a Krisztus vérezett.'
S kitárják akkor ujjongó örömmel
a gyöngykaput fehér angyalkezek.
Végre megérkezett a pop koronázatlan királynőjének, Dua Lipának harmadik nagylemeze, a Radical Optimism, amely 11 dalból áll. Az énekesnő egyedüllétét kiemelő album első felvétele beszédesen az „End Of An Era” (azaz: egy éra vége) címet viseli és olyan slágerek gyűjteménye, mint a „Houdini”, a „Training Season” és az „Illusion”. Dua „pszichedelikus popként” írja le új lemezét, megjegyezve róla, hogy „olyan kiállások és különféle hangzások keveréke ez, amit ha csukott szemmel hallgatsz, akkor egy kész, vizuális világ tárul eléd”.
„Az albumot a szingliségem alatt írtam” – mondta el Dua. „Mindig valami vicces történettel érkeztem a stúdióba, és mindegyik más-más dalt inspirált. Van egy lazaság és őszinteség, ami korábban nem volt meg bennem.”
Az album elkészítésekor a világsztár olyan kivételes művészekkel dolgozott együtt, mint Caroline Ailin (Dua Lipa: New Rules), Danny L. Harle (Caroline Polachek, Charli XCX), Tobias Jesso Jr. (Adele) és Kevin Parker, akit művésznevén Tame Impalaként ismerhet a nagyvilág.
Dua hozzátette: „Mindenki háttere és munkamódszerei jól összeálltak barátként és zeneileg is.” Így folytatta: „Nagyon nyitottak voltunk egymással, és úgy éreztem abban a szobában, hogy sebezhető lehetek, és szabadon beszélhetek a tapasztalataimról. Ennek a zeneisége olyan gazdagnak és izgalmasnak hatott, és szerettem volna ebben teljesen elmerülni és részese lenni.”
A Dua önfelfedezése által ihletett Radical Optimism egy olyan anyag, amelyben értelmet nyer a tiszta öröm és boldogság megélése azokban a helyzetekben is, amelyeket korábban lehetetlennek tűnt elfogadnunk.
A 11 szám közül egy igazán mély jelentésű, a „These Walls” kapott fókuszt a Spotifyon, amelyről elárulta az énekesnő a Zane Lowe-nak adott, nemrég közzétett interjújában, hogy:
„Van ez a közhely, hogy "ó, ha ezek a falak beszélni tudnának, tudod, mit mondanának". Szerintem érezhető az az energia, amikor besétálsz egy szobába és két ember veszekedett, vagy ideges.”
„Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen az a beszélgetés, amit senki sem akar, de meg kell tenni, valakinek ki kell szállnia, és bármennyire is fájdalmas, ez általában megfelelő okok miatt történik, mert rólad van szó, és a megérzésed mindig megmondja, hogy valami jó vagy nem…”
Íme a Radical Optimism dallistája:
1. End Of An Era
2. Houdini
3. Training Season
4. These Walls
5. Whatcha Doing
6. French Exit
7. Illusion
8. Falling Forever
9. Anything For Love
10. Maria
11. Happy For You
Fotók: Dua Lipa
