


| Előadó: | TNT |
|---|---|
| Album: | Bumm, Bumm |
| Megjelenés: | 1998 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Dobrády Ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton / mTon |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Rap
Lassan megöl már az unalom, de itt ülök,
A negyven fokos melegben már megsülök.
Nézem, hogy a kertben milyen zöld a fű,
Jobbra-balra ugrálgat egy nagy tetű.
De hoppá! A tehénről jut eszembe,
Mi lenne, ha a galaxisban legelne?
Van is egy szerkentyűm, nem is olyan bonyolult,
Ráültetem bocikát és repülhet a nyomorult.
Persze mi lőjük fel, erre büszkék lehetünk,
Majd a rekordok könyvébe írják a nevünk.
Nekünk van, de másnak ilyen állat
Nincs még egy aki ide-oda szállhat.
Összegyűlt a falu apraja nagyja,
Keresztet vet rá a község papja,
Ez az ő napja, ma indulhat az utazás,
A Marsról sok mindent megtudhat. Nyomás!
Bridge
Felszáll a tehén a Marsra,
Felszáll a tehenünk a Marsra.
Gyerünk, gyerünk!
Refrén
Fellőttük, fellőttük a tehenünket a Marsra
De jól tettük, mert megtettük,
és nem jön le többet a ma-ma-marha.
Fellőttük, fellőttük a tehenünket a Marsra
De jól tettük, mert megtettük,
És nem jön le többet onnan a marha.
Rap
Nézd, már elbújt reggel, és legeljük a füvet,
Ezért van az, hogy csigaként üget.
Ma szánthat, holnap többet láthat
A Marson nem mást, mint... sátrat
...
Rejtvényt fejt, annyi titkot rejt,
Az égi életben ő mit sem sejt,
Mert nincsen kert és nincsen levegő,
Véges az oxigén elfogy a levegő.
Ellebeg ő, hiszen nincs más dolga,
A Holdon biztosan jobb lett volna,
Leste, de nem esete a marslakó,
Persze tény, az űrlény falóhoz való.
Így gondolja, a gépét tolja,
Otthon várja még egy lucerna torta.
A torna ráfér, mert amúgy is ráér,
A sok hűhó nagy semmit ér
Mégis rekordként várja a faluja népe,
Minden címlapon ott figyel a képe.
Az utazásnak vége, most már nem megy sehova,
Nem repkedhet többé soha fel oda.
Refrén
Fellőttük, fellőttük a tehenünket a Marsra
De jól tettük, mert megtettük,
és nem ül le többet a ma-ma-marha.
Fellőttük, fellőttük a tehenünket a Marsra
De jól tettük, mert megtettük,
És nem jön le többet onnan a marha.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.