|
|
|
| Előadó: | TNT |
|---|---|
| Album: | Bumm, Bumm |
| Megjelenés: | 1998 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Dobrády Ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton / mTon |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rap
Lassan megöl már az unalom, de itt ülök,
A negyven fokos melegben már megsülök.
Nézem, hogy a kertben milyen zöld a fű,
Jobbra-balra ugrálgat egy nagy tetű.
De hoppá! A tehénről jut eszembe,
Mi lenne, ha a galaxisban legelne?
Van is egy szerkentyűm, nem is olyan bonyolult,
Ráültetem bocikát és repülhet a nyomorult.
Persze mi lőjük fel, erre büszkék lehetünk,
Majd a rekordok könyvébe írják a nevünk.
Nekünk van, de másnak ilyen állat
Nincs még egy aki ide-oda szállhat.
Összegyűlt a falu apraja nagyja,
Keresztet vet rá a község papja,
Ez az ő napja, ma indulhat az utazás,
A Marsról sok mindent megtudhat. Nyomás!
Bridge
Felszáll a tehén a Marsra,
Felszáll a tehenünk a Marsra.
Gyerünk, gyerünk!
Refrén
Fellőttük, fellőttük a tehenünket a Marsra
De jól tettük, mert megtettük,
és nem jön le többet a ma-ma-marha.
Fellőttük, fellőttük a tehenünket a Marsra
De jól tettük, mert megtettük,
És nem jön le többet onnan a marha.
Rap
Nézd, már elbújt reggel, és legeljük a füvet,
Ezért van az, hogy csigaként üget.
Ma szánthat, holnap többet láthat
A Marson nem mást, mint... sátrat
...
Rejtvényt fejt, annyi titkot rejt,
Az égi életben ő mit sem sejt,
Mert nincsen kert és nincsen levegő,
Véges az oxigén elfogy a levegő.
Ellebeg ő, hiszen nincs más dolga,
A Holdon biztosan jobb lett volna,
Leste, de nem esete a marslakó,
Persze tény, az űrlény falóhoz való.
Így gondolja, a gépét tolja,
Otthon várja még egy lucerna torta.
A torna ráfér, mert amúgy is ráér,
A sok hűhó nagy semmit ér
Mégis rekordként várja a faluja népe,
Minden címlapon ott figyel a képe.
Az utazásnak vége, most már nem megy sehova,
Nem repkedhet többé soha fel oda.
Refrén
Fellőttük, fellőttük a tehenünket a Marsra
De jól tettük, mert megtettük,
és nem ül le többet a ma-ma-marha.
Fellőttük, fellőttük a tehenünket a Marsra
De jól tettük, mert megtettük,
És nem jön le többet onnan a marha.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
