|
|
|
| Előadó: | Sub Bass Monster |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Talán úgy 14 lettem és a tojáshéj a seggen
Rég nem zavart engem, mert penge volt a szlengem
És a repkedő rímek (hé) ahogy az illet
Az élet nagy dolgai között vitték is a prímet
Áldottam az eget (gecó ebből bármi lehet)
Ja csak kéne adnom magamnak egy tényleg frankó nevet
De ahhoz, hogy az ott legyen, s a csúcsra velem másszon
Legalább olyan név kell mint a Mike „Iron” Tyson
Töprengtem, agyaltam a fejem törtem
De nem hagytam ám magam csak-csak kiötlöttem
Laza lett és menő, markáns van benne erő
Ja és ami fontos még hogy, könnyen kiejthető
(SUB BASS MONSTER)
Hm, ez szlottul szakít
Szub Basszus Szörnynek szólítják majd Szabit
És hogy mért hívják így? Kitalálni könnyű
A növése mély s a kinézete szörnyű
Refrén
Sub Bass Monster 4x
Ahogy az idő csak múlt az ölembe hullt
Minden szinten szinte minden alakult
De nézd meg nélkülözve éltem pár évet
Ám a sors néha téved kárpótolt az élet
Csinálom amit szeretek, a falon arany lemezek
Listákat vezetek, bazi boldog lehetek
Vagy mégse, hiszen sír a másik szemem
Mivel a mai napig frankón elszarják a nevem
Értem én a viccet, de az elírt újság cikkek
Szarul bekonforált fellépések sírba visznek
És nemcsak ezek amiktől rettegek
Hanem a falakra helyettem rosszul kifújt tag-ek
Színpadi showman, rádiós vagy tévés
Újságíró hé ez nekik nem égés
És ha ezek elől haza menekül az ember
A szomszéd oda köszön, hogy: ''Samsung Buster''
Refrén
Sub Bass Monster 4x
Amikor leszáll az éj és a zene teret hódít
A közönség ordít a színpadra szólít
Így nincs más csupán csak füst meg fény
És a tény, hogy a porond most csak az enyém
Ez egy hálátlan szerep, bár sok ember szeret
Mégis be kell magoltatnom veled ezt a nevet
És csak az ad erőt, hogy jóval ezelőtt
Az öreg Snoop „Doggy” Dogg-nak már bejött
S-U-B B-A-S-S
Amitől a szíved a gyomrodban verdes
M-O-N-S-T-E-R
Aki a szürke hétköznapokból ragad el
S-U-B B-A-S-S
Na erről van szó, gyerünk látom megy ez
M-O-N-S-T-E-R
Ja a lábakat lefele a kezeket fel
A srácok ordítanak: „Mond Szabi!”
A lányok sikítanak: „Jaj Szabi!”
Hát neked a szád látom nem nagyon jár
Na gyere velem ordibáld mi ez a kibebaszott nééééév
Refrén
Sub Bass Monster x3
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
