|
|
|
Refr.
Telnek az évek, ilyen az élet
Mit tehetek? Túlélek!
Érted? Én is félek,
De mondd meg, mit tehetek?
Rap #1 Zazu:
Telnek a napok és telnek az évek
Ezek a napok egyre szarabbak nem inkább szépek
De hogy miért van ez így?! Mer' így van megírva,
Senki nem érti azt hogy miért van fél lábbal a sírba
Sírva alszik el és ugyan úgy kell fel
Mert megint előtte egy ugyan olyan reggel,
Mint az előző, ugyan olyan unalmas nap
Ő az Istentől kér de, csak az Ördögtől kap.
'Pafff'! Padló, nincs mit tenni
Hiszen segítő kezet megint nem nyújt neki senki!
Ennyi, de az élet tovább halad
Ö bármennyire próbálkozik mindig lemarad
És szalad, maga elöl, maga után
Mert azt élet nem bánik vele jól csak durván
Már elege van abból hogy mindig o a vesztes
Hiszen az élet szar és hozzá nem rendes!
Rap #2 Márky:
BAZ - megye támad! Figyelem!
Ez az Észak-keleti part! Nincsen kegyelem!
A fegyelem a kenyerem, nekem ez a fegyverem,
Nekem nem számít más, ez az egyetlen!
Szar ez a rendszer, Unió tagok lettünk,
Most hova szarjak? Mit tettünk?
Csak a gazdag vastagodik, a szegény meg véknyul,
Ezt egy senki mondja a borsodi régióból!
Bekapcsolom a tv, mit látok?
Lopások, csalások, elhalálozások!
A helyszín B.A.Z. Megye, a tettes az, mindegy,
Lehetsz fekete, lehetsz fehér, nem számít a színed!
Csak, hogy túlélj, mer’ az élet kemény!
Csak a csapatom, meg a vakerom, ami az enyém!
Majd bűnözni kell, mint Tony Soprano,
És ott lesz a rács mögött a sok gádzsó!
Rap #3 Norb:
Túlélni, harcolni, csak ennyi a tét,
Tele vagy lével, de nem elég.
Még több kell, a szegénytől elveszed,
És nyugodt lelkiismerettel az életed tovább éled!
Mindenkinek ugyanez az élet style-a,
Csak maga érdekli, a többi le van szarva!
Telnek az évek, az élet egyre negatívabb,
Aki volt fenn, aki lenn az lent marad!
Ott vannak a gyerekek, mik a kilátások?
Vagy tanulnak, vagy maguknak sírt ásnak.
Várnának ők is, egy jobb életre,
De hiába, mer’ ebbe születtek bele!
A sok szemét, meg a halálos vírus,
Amitől minden kibaszott újság izmos!
Felszólaltam, ez amit megtettem,
Ez nem az a világ, amibe én születtem!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
