


| Előadó: | Ruttkai Éva |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Adamis Anna |
|
Másik János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Jazz, sanzon |
| Címkék: | Keressük! |

Mit?
Önmagamról?
Interjú!?!
Igen.
Váltam.
Feladattá önmagam számára szüntelen.
Eszköz vagyok, s üzenet,
de csak a saját üzenetem.
Ha azt kérdezed tőlem:
mi volt a legnagyobb sikerem?
Azt mondom a pályám.
S elhiszem, hogy én is azt hiszem.
Ha azt kérdezed, hogy csinálom,
Azt mondom, nem tudom.
Mert két oktávon égek,
S a többit hozzádúdolom.
Ha azt kérdezed, mi a taps.
A legnagyobb az a csönd.
Ez vérré válik, s vérre megy,
Kit eltűr, kit köszönt.
Játékom a játék,
Mégsem én játszom, csak az velem.
Az Élet az a színház.
Falánk, és magammal éltetem.
Nyugtalan vágyakból összegyúrt életem fellobog.
Időtlen időkben lélegzem, mint a csillagok.
Sorsom egy nyelv, magyar vagyok.
Életem is magyar.
Ezt élem, érzem, értem én,
Hol édes, hol fanyar.
Ha azt kérdezed mi a színem.
A fehér, mert ott a négy szín összeér.
Mit tartok a sorsról?
Talán csak egy úgy megért időt,
Ahogy a csillagásznak kell a csillag,
De a csillagnak nem kell ő.
Ha azt kérdezed tőlem,
mit szeretek magamban.
Azt, hogy egyszerelmű vagyok,
s valahogy az is maradtam.
Egyszerelmű, igen az maradtam,
s én maradnék azt hiszem,
De sürget bent az értelem,
és tágul kint a tér velem.
Ha azt kérdezed, mi a hang.
A szerelem, hogy beszél.
Nekem a színében most sárga.
Remény nélkül fújó sárga szél.
Honnan? Hova? Merre?
S hol van az ahol?
Az mindig csak bennem van valahol.
Létezhetem bárhol.
Bőrömben, ágyamban, porondon.
S ha kérdeznéd, mi lennék,
lobogó jelszó vagy jelenlét.
Minden, hol ösztön és tudat
egymásból, egymásért kutat.
Ha azt kérdezném, mondd, meddig még,
míg jelen van a jelenlét.
Itt, ott, akkor, most, majd, ha ott,
míg adok, adok, adok, adok, VAGYOK!


Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha