|
|
|
| Előadó: | 193. Cella |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Engem senki sem ismer
Nincs barátom se TB számom
A hadsereg letett rólam
És széttéptem az igazolványom
A barátnők elmaradtak
Mert kicsi és görbe a farkam
Nincs melóm se lakásom
Nálam hiába kopogtatnak
A vallásom izraelita
A szexem csak homo lehet
A bőröm koromfekete
Én vagyok az, akit senki se szeret
A díler még sosem látott
Mert mindig éjjel érkezek
A szememet kendő takarja
És senkinek nem nyújtok kezet
A sorba az észért be sem álltam
Hát ne kérdezd, hogy ki volt Goethe
Az IQ-m mínuszban van
De nem szomorkodom mégse
A vallásom…
A Concerto Budapest október 24-én a Müpában ünnepi hangversenyt ad az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére.
A hangversenyen Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven "Eroica" szimfóniája hangzik el Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével.
Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye a magyar hazafiság, a nemzeti öntudat és a szellemi tartás egyik legnemesebb megnyilvánulása.
Az 1856-ban bemutatott mű a haza iránti elkötelezettség és a hősi küzdelem zenei megfogalmazása, amely a diadal és az áldozat közti feszültséget egyaránt megjeleníti.
A Hungaria az első igazán magyar stílusú szimfonikus költemény, amely a Szabadságharc szellemiségét nem gyászban, hanem a jövőbe vetett hittel és felemelő erővel idézi meg.
Akoncert második darabja, Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című kompozíciója a magyar zenetörténet egyik legkedveltebb és legszellemesebb alkotása.
A Gyermekdal-variációk többet árul el Dohnányi művészi személyiségéről, mint bármely megőrzött zongorafelvétele. Az 1914-ben született alkotásban derű, kifinomult mesterségbeli tudás és természetes virtuozitás fonódik egybe. A mű zongoraszólamát Várjon Dénes szólaltatja meg, akinek előadása mindig a zenei részletek iránti érzékenységet és a formai arányérzéket egyesíti.
Az est zárásaként Beethoven 3. (Esz-dúr) "Eroica" szimfóniája hangzik el
A zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legforradalmibb műve. A komponista eredetileg Bonaparte Napóleonnak szánta a művet, ám amikor Napóleon az önkényuralom jelképévé vált, Beethoven visszavonta ajánlását. Az Eroica így az emberi szabadság és méltóság himnuszaként vált halhatatlanná.
A szimfónia négy tétele egy hős útját és küzdelmét idézi meg
Az első tétel hatalmas energiája a hősi akaratot, a gyászinduló a veszteség fájdalmát, a scherzo az élet újraéledését, míg a záróvariációk a megdicsőülést fejezik ki.
Az Eroica az emberi kitartás, a teremtő szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése - mindazé, amiért 1956 hősei is kiálltak.
Kiemelt kép: Múzeum körút 27., 1956.
Fotó: Fortepan/Peter Isaac
