Előadó: | Riddler |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Riddler |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Fény, ez kell, mint a léthez az oxigén,
El kell, hogy veszítsd, hogy biztosan tudd mit ér.
Pár ember, pár érzés mi kilóg a sorból,
Mi felébreszt a világ okozta sokkból.
Mondd jól vagy, nincs semmi baj,
Pár őszinte kérdés, mi könnyen áthidal
Egy szakadékot, túlparton a világosság,
Ők megmondják, ha nem tudod, hogy vajon mi vár most rád.
Öröm, ölelés, örök önzetlen szeretet,
Kérdésemre mindig őszinte felelet,
Mit adnak a szülők, a testvérem, a szerelmem,
Barátok kikből kevés van, de nem kell több,
Mert bejött az, hogy rendbejött minden,
Ha ott voltak mellettem, mert már hittem
Sok mindenben és csalódtam is rengeteget,
Összekuporodva sírtam, az álmom nem engedett.
Nem tudom otthagyni a gonosz, sötét rengeteget,
Anyu segíts! kiáltottam, s máris keltegetett.
Magához ölelt, csitított, megnyugtatott.
Tisztelem, akár Édesapám, ki eljuttatott
Idáig, mindig megadta, mire szükségem volt
Jelenléte helyett engem szeretete kárpótolt,
A távolból tudtam, mindig csak ránk gondol,
Az otthon melege megvéd, ha kint vihar tombol.
Refrén 2x:
Hogy láss a sötétben fény kell, mit érzel,
Ő irántunk soha ne feledd, bármit érsz el,
Hiányuk csak akkor van, ha már nincsenek,
Akik őszintén szeretnek, hidd el, ők a mindened.
Egyetlen testvérem, most hozzád szólok,
Jól ismersz tudod, nem vagyok szónok.
Sokszor nem mondok ki valamit, de most nincsenek tabuk,
Ugyanúgy szeretlek téged is, mint Aput és Anyut.
Mindenki aludt, de én ébren voltam, mert féltem
Az árnyaktól, suttogva kértem,
Hogy hadd bújjak hozzád, mert biztonságot adtál,
Már akkor is, mint most is önzetlenül.
Földre kerül az ember, olykor teljesen elgyengül,
De a szerelem új reményt ad, újra fellendül.
Köszönöm kedvesem, kit Isten nekem teremtett,
Tudom én vagyok, ki nagyon sokszor szelet vet,
De vihar helyett napsütéssel válaszolsz,
Elviseled hibáim és szerelmesen átkarolsz
Olyan vagy, mint én, ez az oka a sok ellentétnek
Téged és engem nagyon kevés ember érthet
Meg, a lényeg, hogy szeretsz, én is szeretlek
S örökké ott leszek minden bajban melletted
Barátaim, kik kölüncök, mint én
Ti is vezettek a sötétben, hogyha többé nincs fény,
Ki vagyok én? ti megmondjátok, mert jobban tudjátok,
Mint én saját magamról
Ha majd harang szól nekem, tudom kik lesznek ott,
Tudom ki...ki életembe fényt hozott.
Refrén 2x:
Hogy láss a sötétben fény kell, mit érzel,
Ő irántunk soha ne feledd, bármit érsz el,
Hiányuk csak akkor van, ha már nincsenek,
Akik őszintén szeretnek, hidd el, ők a mindened.
Hidd el ők a mindened...ne engedd el őket, ne bántsd őket...vigyázz rájuk...vigyázz rájuk!
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I