Előadó: | Cseh Tamás |
---|---|
Album: | Antoine és Désiré |
Megjelenés: | 1978 |
Hossz: | Keressük! |
Szövegírók: |
Bereményi Géza |
Cseh Tamás |
|
Kiadó: | Hungaroton Gong |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Mert robog a HÉV
Pomázról Pestre,
robog a HÉV
és hozza Beát.
Bizony a Bea,
a Bea bejáró,
Pomáz-Pest között
ingázik tehát.
Homlokát rányomja sokat
az ablak üvegére Bea,
bá-bá-bá-bámul,
hogy fut a táj.
A dal negyedéhez elért,
megismertük Beát,
ismerjük a HÉV-et és Pomázt,
hát ismertessük, hogy mi bántja Beát, mi a baja:
Beának baja,
hogy Pomáz és Pest közt
Pest és Pomáz
között csak úgy,
Egyedül mindig,
sejtelme sincsen,
hogy létezem,
plusz én se Beát,
A bejáró Beát
még véletlenül
sem ismerem.
Robog a HÉV.
Felénél vagyunk a dalnak,
tudjuk, hogy Bea
nélkülem él,
tudjuk, hogy ezért
Nem boldog,
tehát e dal
látszólag még
egyszerű dal.
De menjünk csak tovább,
És nézzük meg Beát,
mint cseppben
a tengernyi tragédiát.
Ugyanis Bea
nemcsak engem nem ismer,
hanem még számos személyt
és számos egyéb,
És számos egyéb,
nagy horderejű
sok eseményt.
bajban van Bea,
Bajban van Bea
tájékozatlan,
s robog a HÉV,
ott ül egymaga.
Vége hát úgy van a dalnak,
hogy Bea alulinformált marad,
ingázik ide és oda,
és alulinformált marad, formált marad.
Bizony a Bea,
a Bea bejáró,
csak bá-bá-bá-bá-bá-bá-bá-bámul,
hogy fut a táj.
S így vagyok én is,
mint egy be-be-be-be-be-be-be-be-be-bejáró,
csak bá-bá-bá-bá-bá-bá-bámulom,
hogy fut a táj.
És így van mindenki,
csupa be-be-be-be-be-be-be-be-be-be-bejáró,
csak bá-bá-bá-bá-bá-bá-bá-bámulunk,
hogy fut a táj.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah