Előadó: | Sub Bass Monster |
---|---|
Album: | Sub Bass Monster |
Megjelenés: | 2006 |
Hossz: | 3:18 |
Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) |
|
Kiadó: | Sub Bass Monster |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Rap 1:
Furcsának tűnhet, de engem szinte büntet, amit látok,
Mindenütt csak álnok pacákokat találok.
A ma divatos dolgok, amitől mindenki „hú, de boldog!”
Csupán a kicsorbított becsületen esett foltok
Tárháza, százszámra gyártják a sztárgyárba,
Trónnak álcázva ültetik máglyára.
Élő adásba, hogy mindenki jól lássa,
Milyen a tündöklése, milyen a bukása.
-Hát ez óriási! - így szól a törpe,
Csak ezt látom ember, hiába nézek körbe.
Hiába mondom ágasodva: - Engem nem tör be! -
Egy kis hiba elég hogy bele dőljek a tőrbe…
Földre kerülve, leülve, majd elterülve,
Teljesen kimerülve, padlóra küldve.
Búskomoran nyugtáznám, ennyire tellett,
És kérdezném én magamtól: - Ember, neked ez kellet?
Refrén 2x:
Lehet, hogy szarsz rá, de lehet, hogy érdekel.
Kérdezel, na de senki nem felel.
Miért nem szólal meg, és miért hallgatott el?
-Hová tűnt Sub Bass Monster?
Rap 2:
Na kérdezem én tőled: - Ember, neked ez kellene?
Ne is válaszolj, az elmét repíti a jelleme.
Ha küzdene ellene, mint az hős Don Quijote,
A nagy szélmalomharcos, akiről nem tudják, hogy volt e…
Hát ennyi lettem volna, egy „Fából vaskarika”,
Egy kard és paripa nélküli „média dalia”?
Ki a TV-ben jobban fest, mint „Salvador Dalí”
És komolyabban bűzlik, mint egy tál ementáli
Beállni közéjük, „Áááá!” kösz ebből nem kérek,
Inkább a bölcsőmhöz csendben visszatérek.
Egy lépést hátrébb lépek és onnan nézlek
Miként adagolják be, az életed hogy éljed.
Na látod, ezt nevezem, egy ország nő fel ezen.
Ha a közönséget kérdezem, vagy csak lefelezem.
Akkor is csak nehezen teszem túl magam ezen,
És ezért tudom jól, hogy nekem másutt van a helyem.
Refrén 2x:
Lehet, hogy szarsz rá, de lehet hogy érdekel.
Kérdezel, na de senki nem felel!
Miért nem szólal meg, és miért hallgatott el?
-Hová tűnt Sub Bass Monster?
Rap 3:
Szóval itt ülök most, és csak nézem a sok … klipet.
Na hallod egyből meg is jön az ihlet.
Hogy mit tett a Média, a Zene merre tart,
A rádió kilőve, ők is ömlesztik a …
Zenét, a szerkesztőknek megkötik a kezét,
Hiába játszanák a számok frankó tömkelegét.
Hát ezért van az, hogy helyettem mást hallasz,
De ebből most lett elég, most már túl sok a panasz.
Nem kell Batman-jel az égen, néhány e-mail-lel beérem,
Ígérem, ha úgy ítélem felöltöm a vértem.
Bár nem első ízben, mégis teljes harcdíszbe vágva,
Sub Bass-nek ismét járni fog a szája…
Ha szorul is a hurok, de magamat kivágom,
Bár ez nem az én világom, és csak annyira kívánom
Mint egy sarki róka, ki a jég hátán is megél,
De egy állatkerti ketrecben számára sincs esély…
Refrén 2x:
Lehet, hogy szarsz rá, de lehet hogy érdekel.
Kérdezel, na de senki nem felel!
Miért nem szólal meg és miért hallgatott el?
-Hová tűnt Sub Bass Monster?
Outro:
Hé ember, te komolyan azt gondoltad, hogy abbahagyja?
Na ne… Hát ezt nem hiszem el, ennyire nem ismered?
Beszarás. Te tényleg azt képzelted, hogy ennyi volt?
Hogy vége? Hogy nincs több? Hogy elfogyott? Hogy kampec?
Hogy finitó? Hogy nuku folytatás?
A Most így a jó című slágerével elért sikereket követően Tarány Tamás nem állt meg, és a korábban megjelent kislemezek után egy személyes hangvételű videóklippel örvendeztette meg rajongóit, amely az Én ott leszek című dalhoz készült.
„Az Én ott leszek egy komplex dal. Mindenkinek mást jelent, így mindenki találhat benne neki való igazságot. Azonban egy pontban összeérnek ezek az igazságok, mégpedig abban, hogy mindennek van vége.
És ott a világ végén állva van egy pillanat, amikor veszel egy mély levegőt, és akkor látod meg mindennek az értelmét. Legyen az egy kapcsolat vége, egy időszak vége, egy covidtól megfeneklett világ, vagy akár egy szép hosszú és tartalmas élet vége.
Különbözőek, de egy pontban mégis összeérnek. És mi az ami mindig ott lesz? A vigasz.
- Ezek mellett a gondolatok mellett született meg ez a dal. Számomra személyes és mégis mindenkié.
A klippel együtt pedig egyfajta megemlékezéssé vált a nagyapám előtt, aki nagyon sokat hajózott életének fiatal éveiben, tengeren, mint matróz, a Dunán pedig már kapitányként egy ideig.
Ezzel a klippel szerettünk volna neki, valamint néhai Farbinger Tamásnak tisztelegni, aki több mint három évtizeden át járta a világot különböző, magyar lobogó alatt futó hajókon, és egyike volt azoknak, akik szolgáltak az utolsó magyar tengerjáró, a Radnóti utolsó útján is. Az ő saját kezűleg készített világítótornyánál és a mellette található különleges, emlékekkel teli házában forgott a klip egy része.”
Fotó: Tarány Tamás