|
|
|
| Előadó: | Chicago (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fred Ebb |
|
John Kander |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Letépett ő egy szál rózsát!
Csak kézbe vette és félre tette,
De a rózsa szúrt és ő rosszul járt!
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Liz:
Tudod amikor valaki a kis szokásaival a sírba visz
mint Burni
Burni szerette a rágógumit,
de nem rágni pukkasztani!
Egyik nap megyek haza
totálisan sík ideg vagyok
és elvárnék egy kis együttérzést.
Bemegyek, fekszik az ágyon és rágózik.
Mit rágózik? Pukkaszt.
Mire én:
- Ha még egyszer pukkasztasz...-
ÉS PUKKASZTOTT!!!
Na, akkor én levettem a puskát a falról,
És leadtam neki két figyelmeztető lövést…
Egyenesen a fejébe!
Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Letépett ő egy szál rózsát!
Csak kézbe vette és félre tette,
De a rózsa szúrt és ő rosszul járt!
Annie:
K.B két éve megismertem Asaciel Youngot Salt Lace Cityböl
Azt mondta, hogy nőtlen, így hát rögtön egymásba szerettünk.
Jaj, nagyon szépen éltünk.
Ő reggel elment, este hazajött én töltöttem neki egy pohár italt
És aztán megvacsoráztunk. Olyan volt az életünk,
Mint két és fél szoba mennyország! És akkor megtudtam:
Nőtlen? Egy frászt! HAT FELESÉGE IS VOLT!!! Mormon volt a lelkem...
Aznap este is... Hazajött, én töltöttem neki egy pohár italt, mint rendesen…
Csak hogy, vannak olyan pasik AKIK NEM BÍRJÁK AZ ARZÉNT!
Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Letépett ő egy szál rózsát
Élőben nulla, így vérbe fúlva
Hogy csúnya hulla, így most már jó!
June:
Szóval! Állok a konyhában, és éppen tálalom a csirkét vacsira.
Ahogy az egy rendes háziasszonyhoz illik.
Amikor beront a férjem. Egy merő féltékenységi rohamban.
"DUGSZ A TEJESEMBERREL!" Ordítja...
"DUGSZ A TEJESEMBERREL!"
És aztán, beleszaladt a késembe... BELESZALADT A KÉSEMBE, VAGY TÍZSZER!!!
Csak kézbe vette és félre tette,
De a rózsa szúrt és Ő rosszul járt!
Hunyák:
Mit keresek, én itt?
Azt mondják, hogy a híres Lakem le fogta, a férjemet én meg lecsaptam a fejét.
De nem igaz, én...én...én ártatlan vagyok.
Nem tudom, miért mondja Uncle Sam, hogy én tettem.
Próbáltam a rendőrségen megmagyarázni, de nem értettek meg...
June:
Igen, De te tetted?
Hunyák:
A-A! NEM BŰNÖS!!!
Úgy kellet néki, úgy kellett néki!
Letépett ő egy szál rózsát!
Csak kézbe vette és félre tette!
A rózsa szúrt és ő rosszul járt!
Velma:
Húgommal Veronicával volt egy jó kis lokál számunk.
És a férjem, Charlie is velünk turnézott!
A számnak az volt a vége, hogy meg csináltunk húsz ugrást,
Rettentő gyorsan. Cigánykerék, flip-flap, szaltó, dupla szaltó!
Szóval így, egyiket a másik után!
Azon a bizonyos éjszakán éppen a Ciceró hotelben voltunk.
Hárman üldögéltünk a szálloda-szobában.
Kicsit piáltunk, hülyéskedtünk, meg minden.
Aztán elfogyott a jég. Mire én lementem, hogy hozzak.
Visszamegyek, kinyitom az ajtót, hát mit látok:
Charliet meg Veronicát, amint épp egy új számot gyakorolnak:
A 17-ES PÓZ. FRANCIA-SPÁRGA!!! Esküszöm, hogy sokkot kaptam!
Tisztára fekete lett előttem a világ! Semmire sem emlékszem!
Csak amikor már a vért mostam le a kezemről…
Akkor döbbentem rá: "Te jó isten! EZEK MEGHALTAK!"
Úgy kellett nekik! Úgy kellett nekik!
Letéptek ők egy szál rózsát!
Élőben nulla, így vérbe fúlva
Két csúnya hulla, így most már jó!
Úgy kellett nekik! Úgy kellett nekik! Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Letéptek ők egy szál rózsát! Sok sanda férfi oly rosszul járt!
Élőben nulla, így vérbe fúlva Így lett a tangó, egy cella tangó!
Két csúnya hulla, így most már jó Még vár a smasszer a kulcslyuknál!
Mona:
Úgy szerettem Ali Lipshitzet, hogy arra nincs is szó!
Igazi művész volt, érzékeny, finom ember… Egy festő.
De lelki zavarokkal küzdött szegény...
Folyton kereste önmagát!
Minden este el is ment, hogy megkeresse,
de nem önmagát találta meg.
Hanem Jennyt, Maryt, Junyt… meg THOMAST.
Egyik reggel is épp ezen… vitatkoztunk.
Ő borotválkozott, én KÖZBEVÁGTAM!
A ROHADÉK!!! A ROHADÉK!!!
Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Sok sanda férfi oly rosszul járt
Így lett a tangó, egy cella tangó
Még vár a smasszer a kulcslyuknál
Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Sok sanda férfi oly rosszul járt
Ő lett a vesztes, a sírkeresztes!
Fekete földben egy árok vár!
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
