|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Első látásra maga a szerelem
mikor a portádat poroltad a TV-mben meztelen.
Mi ez? Ki ez az amorf?!
Valami bizarr pornós, még nézni is kínos.
Súlyos elmebajt véltem fölfedezni
mikor a szörnyet én láttam táncolni.
Szánalmas formádhoz fogható nincsen
csúf és gonosz vagy, még ízlésed sincsen
föl vagy díszítve mint 1 fáradt karácsonyfa.
Hát nem is csoda,
hogy testőrrel mész a ruti butikba,
ott a cuccaid veszed, de az összes ékszered
elég volna ahhoz, hogy kihúzzon a bajból
éhező családokat, Etiópiából.
Van is miért paráznod azt hiszem
mert a nyakadba küldött engem az Isten.
Ref.
Bőgni tudnék amikor én meglátom a fejedet
Bőgni tudnék de inkább csak mulatok és nevetek.
Ahogy a spanom a Tyson a tanító mondta
A 8 az 1 falu és Anett a bolondja
én meg a rossz a boci boci tarka
a Te műsorodnak se füle se farka.
Cinkes brigád
Hiába vetted meg mázsára a Csala Zsuzsát
és a többi frájert mert az lehetetlen,
hogy Tégedet magadért bárki szeressen
a szülők is égnek ha megkérdezik őket
lehajtják a fejük és csöndesen bőgnek.
Röstelli magát az egész Nemti
mert a világnak ők csak ezt tudták adni.
Mi van a spanoddal? Lyukas a gyomra
Vidd el a dokihoz, mert girhes a Petra,
úgy néz ő ki mint egy szopornyicás
vagy egy anorexiás fáradt piás.
Refr....
Ha még egyszer azt mondod nekem, hogy: Senki,
a zoknyidat fogom a fejedre húzni és popón rúglak, úgy mutatok utat,
attól vagy valaki, hogy mutogatod magad, a pénzen vásárolt műsorodban, lehtsz te gazdag de az Isten adja a tehtséget és az nem jutott neked.
Diploma? Minek? Hiszen a hitvány tested az egyetlen tőkéd amit te forgatsz, hogy a béna reklámod eladhasd,és azt hitted tudod, hogy ez csak üzlet de idő közben megszállt az ihhlet és Anettka lett a próféta, pedig a Mónika pöpecebb baba.
De inkább maradj a mádiában, mint, hogy kicsiket torzíts az iskolában!+
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
