|
|
|
| Előadó: | Dynasztija |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Valami bennem él, valami benned
Valami életet, valami lelket keresve bennetek, benned
Hagyjatok, engedj kibontakozni, hogy utamra menjek
Legfeljebb az életem ne nézzem végig
A számunkra teljesen üres réteg hadát
Akik azt hiszik el bennük van valami
Bár azt nem lehet látni, megérinteni, hallani
Mondd meg akkor mit vártok
Mondd meg akkor miért álltok
Mondd meg akkor miért tesztek mást amit ígértél, hogy cselekedtek?
Valami bennem él, az benned sohasem
Ami meg benned, az fordítva ugyanez
Az éjszaka soha nem maradt fenn a nap
De nappal sem látsz az égen fent csillagokat
Mondd meg akkor mit vártok
Mondd meg akkor miért álltok
Mondd meg akkor miért tesztek mást amit ígértél, hogy cselekedtek?
Refr(2x):
Valami bennem él, ennél jobb nincsen
Valami bennem él, ez az én kincsem
Valami bennem, valami benned él
Van ami rossz, van ami jó, de küzdenünk kell mindenért!
Valami,valami, valami bennem él
Küzdök és hagyok, a szebb napokért
Csak a szépre, csak a jóra vadászok
A kezem kitárom, hol a gitárom?
Csak a zeném, az enyém
Táncolok boldogan a Föld közepén
Még egy hang, még egy szám
Elkapom az érzést, ami tovaszáll
És él bennem vígan él bennem még tovább
Okosabb vagyok másoknál, nem pedig butább
Mert,ha feküdni vagy lazítani kell
Akkor számíthatsz rám, soha nem kelek fel
De ha bugizni, bulizni, bugizni kell
Le se lehet lőni, készülj rám fel
De ha bugizni, bulizni, bugizni kell
Le se lehet lőni készülj rám fel!
Refr(2x):
Valami bennem él, ennél jobb nincsen
Valami bennem él, ez az én kincsem
Valami bennem, valami benned él
Van ami rossz, van ami jó, de küzdenünk kell mindenért!
Hé bennem is él valami, meg benned is
Valami felvidít engem, valami meg téged is
Most tekerd és töltsed, ameddig lehet
Mi élvezzük az életet, amíg csak lehet
Mert nem kell más, csak egy kis alkohol
Most ne tétovázz, hé baby rázz, rázz!
Gyere mulassuk át, gyere mulassuk át
Ezt az éjszakát, az egész éjszakát!
Mert tudod jól, hogy az életed
Arról is szól, hogy boldogan éljed
Meg arról is, hé arról is
Hogy megtaláld, aki csak rád vár
Mi élvezzük még mindig, minden nap a létet
Ez nekünk többet ér, mint másnak a legféltettebb kincse
Mert nekünk ez jutott, hát neked meg az
Ez az életünk showja, amit most kapsz
Refr 4x
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
