|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Alias Pityinger fiúk |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Pityinger Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
Olyan mocskos ez a szöveg amilyen koszos ez az alak.
Most mondok valamit, amivel fölbaszom az agyad.
Mint a Győzike showja, csak én nem vagyok az a tahó,
Romantikus mackó ez a hip-hop maffiózó.
Amit a média művel az már nekem kellemetlen.
A címlapoktól a WC-n elmegy a kedvem,
Hogy szarjak egy nagyot, mert micsoda téma,
Hogy a Fresh Andit a Majka után a Fercsi baba bassza.
Akiről most derült ki az, hogy mennyire meleg.
És a Tóth Vera is fogyózik, hó de izgalmas bazdmeg.
Hidd el, hogy nem az irigység beszél belőlem.
Mert én is éppen eleget nézem a TV-ben a képen.
Miért nem adtam el, mégsem magamat én soha?
A válaszom szimpla és annyi, hogy kurva,
Nem vagyok, mint ezeknek, a csíráknak a zöme.
A többségük egy cikkért talán még szart is enne.
Példának ott van ez a nagyon ringyó Nagy Ő.
Akinek mindegy kivel kúrel, csak legyen elegendő,
Hírneve, hogy kedden ott legyenek a Blikkben.
És miközben szakítanak a kincsen, ami nincsen.
Nyugodtan osztozik az Orbán meg a Gyurcsány,
Abból még sem keveredik soha semmiféle botrány.
Mert a villa jelenti a Való Világot.
És én hányok, de látod, tenni többet nem tudok.
Ref.
Ez itt egy szemtelen nagyszájú szarházi tróger.
Akit úgy ismernek itten, hogy funky zene nepper.
És ő nem is kímél senkit, akire ő pipás.
Nem csak kimulat, hanem majd porig le is aláz.
Ez itt egy szemtelen nagyszájú szarházi tróger.
Akit úgyismernek a csajok, hogy Pityinger Péter.
És ő nem is kímél senkit, akire ő pipás.
Nem csak kimulat, hanem majd porig le is aláz.
Nézem a TV-t, veszem a lapokat.
És a köcsögökön röhögök nagyokat.
De legutóbb berágtam a Heti Hetesen.
Mert gúnyolódtak a vezetéknevemen.
A fatertól kaptam, és én büszkén hordom.
Ezért most kezdhettek filózni, azon a gondon.
Amiben magatokat rántottátok szépen bele.
Miközben a Ganxstának ki lett nyalva a végbele.
A Farkasházy szopott, no meg a Verebes Pista.
Két kivénhedt kurva, akikkel a sors akkor baszna,
Ki igazán, hogy ha én és a bátyám,
Szembe jönnénk velük az utcán sötétedés után.
És van még egy pár, akinek ugyanezt szánom.
Peti akkor az Actívost is basszuk már szájon.
És énekeljük neki a boci-boci tarkát.
A pápaszemes csicska meg majd behúzza a farkát.
Itt nem a pénz dominál, hanem a nyers erő.
Mert te úgyis csak a seggnyalók között lehetsz menő.
És mielőtt azt mondanád, hogy a Kicsi Dope tahó.
Te vagy a tapló, mert azt hiszed bratyó,
Hogy ebben az országban mindenki vak és hülye.
Talán ezért vezet műsort a Harsányi Levente.
És sztár lehetsz már attól, ha TV-ben kefélnek.
De vannak még páran, akiket ez nem lep meg bazdmeg.
Ref.
Dopeman a nevem a kurva anyádat.
Dopeman a nevem a kurva anyádat.
(Ki ez a gusztustalan állat?)
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
