|
|
|
Ref: Tudom még Rám vársz, Te is arra vársz,
Az árnyékok mögött úgyis egyszer Rám találsz
Tudom még Rám vársz, Te is arra vársz
Az árnyékok mögött úgyis egyszer Rám találsz
Az ajtót bezárom, a magányt magára hagyom,
Nem változnak a napok, hát Én sem változom.
Az érzés is a régi, Benned újjá éled.
Azóta a fejemben őrzöm rólad a képet,
Amikor először megláttalak, olyan régen volt már;
Nem tudtam, hogy ki vagy, még csak hozzám se szóltál.
De teltek az évek, közös lett a sorsunk,
Átvergődtünk sok mindenen, bármi is volt a gondunk.
Aztán elágazott az utunk,
Mi mégsem szakadtunk el, hiszen összetartott valami,
Amit minden ember átél egyszer:
Ez mégis valahogy más volt.
A barátságnál több, de a szerelemnek kevés volt.
Vagy mégsem, talán nem voltak igazak az érzések,
Amik bennem égtek, mikor úgy éreztem.
Nap, mint nap elveszítelek téged.
De te mindig visszajöttél,
A hangoddal, a jellemeddel magadhoz kötöztél.
Most már nem lennék meg nélküled,
Egy lettem veled! A zajban és mindig tisztán hallom a neved,
És ha kinyújtom a kezem, érzem a te kezed,
És ha az ég felé nézek, tisztán látom a két szemed.
Ref. 2x
Látod, minket kísér a szél, mint lehulló falevelet,
Mintha liftben állnánk, s nem jön a következő emelet.
A járdákon sétálva érzem belül mélyen minden megváltozott
Semmi nem olyan, mint régen.
A félelem is kisebb az ismeretlentől,
Az újtól, az eddig fel nem fedezettől.
Álmokat vártunk, de már tudjuk, hogy nincsenek.
A tényeknek élünk, de én odaadom minden kincsemet.
Csak hadd lássam még egyszer az álmok hamis fényét.
A képzelet világában a boldogság reményét.
Mindent amiben gyerekfejjel hittem
Amiért feladtam volna az elveim, a lelkem.
Annyira szabadok voltunk régen egyszer
Úgy tudtunk szárnyalni, ahogy ma már senki nem mer.
Hittünk még egymásban, abban hogy szép lesz a jövő
És örökké fog tartani az együtt töltött idő.
De elmúltak az évek és én mindentől félek.
A változással új jön, de jót már nem remélek.
Én örökké szeretni foglak téged.
Mindegy merre jársz, és ha elvesztettél,
Az árnyékok mögött rám találsz.
Ref. 5x
Rám találsz, csak Rám vársz
Az árnyékok mögött Rám vársz, Rám találsz.
Tizennegyedik alkalommal szervezik meg a Wine&Violin Hegedű- és Vonókészítők Szalonját. Az esemény október 11-12-én lesz, a helyszín ezúttal is a Fonó Budai Zeneház.
A Szalonban hazai hegedű- és vonókészítő mesterek mutatkoznak be munkáikkal, az esti koncerteken pedig remekművek szólalnak meg.
A Szalon Faragó-Thököly Márton hegedűkészítő kezdeményezésére jött létre. A kiállított vonós hangszereket kézbe lehet venni, ki lehet próbálni; hegedűk titkai nyílnak meg a látogatók előtt, miközben hazai borászatok nedűit kóstolgathatják a látogatók.
A hangszerkiállítás látogatása mindkét napon ingyenes, akárcsak a vasárnapi teljes program, a koncertet is beleértve. Egyedül a szombat esti koncertre szükséges jegyet vásárolni.
A hangszerkészítő mesterek minden alkalommal az abban az évben elkészült legújabb hangszereikkel mutatkoznak be a kiállításon.
Idén tizenhat mester lesz jelen a 2024-2025-ös évad különleges hangszerkínálatával.
A Wine&Violin Hegedű- és Vonókészítők Szalonja első napján, október 11-én szombaton 15 órakor lesz a kapunyitás, majd 17 órakor a kiállítás-megnyitó és borkóstoló.
A tárlatot, amely 23 óráig látogatható, Tóth Endre zenetörténész nyitja meg, bemutatkozik a Sagmeister Borászat. 17 óra 30 perckor lesz a Hangzáspróba, vagyis a kiállított hangszerek és vonók bemutatása és megszólaltatása.
Az estét a Rácz Cello Quartet koncertje zárja.
Október 12-én vasárnap 12 órától 19 óráig látogatható a kiállítás. 14 órakor kezdődik a Luminare Vonóstrió koncertje a kiállított hangszereken és vonókon; a műsorban Weiner G-moll triója, Dohnányi Szerenádja és Kodály Intermezzója hallható.
Kiemelt kép: illusztráció/Freepik
