|
|
|
|
|
/Eckü/
Hirtelen beborul az ég, mikor indulnod kell a dolgodra
Vigyázz nézzé’ hátra ki lehet a nyomodba
Villámok cikáznak, alig látsz a furcsa ködben
Bevallani nehéz de itt van valami a levegőben
Terjed a dögszag, rikácsoló hangokat kántálnak
Ismeretlen rémek, te meg elveszted a lámpádat
Szempárok figyelik a mozgásodat hajrá
Érzed a vesztedet csak lécci benne szarjá’
Majd elesel, többen megragadják a kezedet
Meglátod a fényt, mindenütt bűzös állattetemek
Levágják a csuklód, üvöltesz, még ordítsál
Szökni próbálsz, habár nem megy, de még élsz
Arcodba spriccel a vér, ez a tiéd
Nyakadon a fognyomok ez méreg mingyá’ véged
Több túlvilági lény kezd a beledből falatozni
Úgy döglesz meg hogy közbe’ fel se tudod fogni
Mi történt veled valójában ember….
Refrén /4x/
Lefekvés előtt néha gondolj erre olykor
De ne vedd túl komolyan me’ akkor betalál a horror
/Thoma/
Nyílik a boncolási jegyzőkönyv vérrel írott lapok,
Éjszakai műszak indul oszladozó hullákból facsarva szagot.
Kemény bűzzel áraszt el munkához látok,
Itt egy kéz ott meg egy láb a darálóba vágjuk.
Tömény zamatában serceg megroppannak az ujjpercek,
Halkan távoznak a földi maradványból szervek.
Hol-mi véres neked látvány, boncolásom késsel szabdallak,
Töretlen erővel ürítem ki a tartalmad.
Nyitva a húsbolt tepsiben fekszenek népek,
később kutyák elé vetnek szívetekből csemegéznek.
Emésztőgödörből kimert belsőségek csöpögnek,
Majd elfogyasztás után a vendégek jókat böfögnek!
Fantáziálhatunk villanyoltás után,
Ágyba bújunk félelmünknek legmagasabb létrafokán.
Kínos a szitu minden darabkád egy befőtt,
Mi csak élő húsba harapunk lefekvés előtt!
Refrén /4x/
Lefekvés előtt néha gondolj erre olykor
De ne vedd túl komolyan me’ akkor betalál a horror.
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
